Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. január 17., II. rendes egyetemi tanácsülés
" 3 -I>r, Juhás g. Jenő 1927^bén született Székesfehérváron. Apja kazánkovács és lakatos volt c MÁV székesfehérvári műhelyében, 1946-ban érettségizett jeles eredménnyel. Még ez évben felvételt nyert a BOTE Általános OrvOSi Karára. 1949—ben tanulmányi verseny megnyerése után került az I.sz.Kórbonctani Intézetbe. Kitűnő előmenetelő tette lehetővé, hogy már a diploma megszerzése előtt 8 hónappal, 1952 jan.l-<-énegyetemi gyakornokká nevezték ki. Ezóta megszakítás nélkül az I.sz; Kórbonctani Intézetben dolgozik,- 1954-ben tanársegéddé nevezték ki. 1956-ben kórbonctanból szakorvosi vizsgát tett. 1957 jan,1-én adjunktusi kinevezést, majd 1963-ban egyetemi docensi kinevezést nyert. 1965-ben megvédte kandudátusi disszertációját, Egyetemi tevékenysége alatt rendszeresen résztvett az orvostanhallgatók oktatásában. Oktatómunkájáért több alkalommal rektori dicséretben és jutalomban részesült. 1954 óta résztvesz a fogorvostanhallgatók kórbonctani kiképzésében is, 1957-67 között minden évben 6 adta elő a kórbonctant a fogorvostanhallgatók számára, 1953-64 években különböző Államvizsgabizottságok tagja volt. Tudományos munkássága részben klinikái pethológiai, részben experimentális tvárgyu. Vascularis pathologiával foglalkozó munkái között szerepelnek a besugárzott szövetek érelváltozásai, a pajzsmirigy ar- ' teriák sajátos elmészesedésének kérdései. Foglalkozott az atherosclerosis kapcsán fellépő cholosterinkristály embólia jelentőségével. Tanulmányozta a fulminansan fellépő tüdőimbőlia kérdését, a tüdőinfarctus körüli hypoxió,s területekben keletkező hámburjánzások következményeit. Egyéb tudományos munkássága magában foglalja a klinikai pathológia számos fontos kérdését, többek között a csonttörésnek az egész szervezetre való hatása, a kontracturás inak pyirokkefingé-' se, a csontdaganatok pathologiája és diagnostikaja különösen említésre méltóak. Vizsgálta a daganatok kísérletes chcmotherapiájóval kapcsolatos összefüggéseket. Résztvett több nemzetközi kongresszuson, Franciaországban, a Szovjetunióban. 1963-ban 2 hónapig tanulmányúton is volt Franciaországban. Dr.Juhász Jenő demokratikus államrcndünk feltétlen hive, Társadalmi munkát az Egyetem különböző bizottságaiban fejt ki, tagja az Egyetemi Népi Ellenőrző Csoportnak is. Szerény magetartásu, szorgalmas kutató? jó oktató, akit a Bizottság egyhangúlag egyetemi tanozék betöltésere alkalmasnak Ítélt. Dr.Lusztig Gábor 1925-ben született Gyulán. Apja ügyvéd volt, 1943- ban érettségizett, még ez évben buir tkozott a kolozsvári egyetem Jogi K.rára, majd 1945-ben a szegedi Tudományegyetem Orvoskarának lőtt h Ugató ja, ahol 1951-ken. orvosi diplomát szerzett. 1943 óta a szegedi Kórbonctani Intézetben dolgozott, .hol 1949-ben demonstrátornak, majd a diplomái elnyerése után szakorvosi ösztöndíjasnak nevezték ki. 1952-ben egyetemi gyakornok, majd 1953-ban egyetemi tanársegédi kinevezést nyert. 1954—bon szerzett szakképesítést kórbonctanból ás kórszövettr.nból, m: jd ezután adjunktusnak nevezték ki. 1956 február 1-án a kecskeméti Megyei Kórház Kórbonctani Osztályának főorvosa lett. 195° óta foglalkozik az "Atherosclerosis" kérdésével . 1962-ben védte meg kandidátusi értekezését: "Adatok a dextran Cholesterinsder0- sist gátló hatásához" címmel. Pályafutása alatt igen nagy szorgalomról tett tanúságot, több mint .200 közleménye jelent meg munkássága eredményeként. Ezen extraem magas szám annak tulajdonítható, hogy a 5140. 2
