Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. március 15., ünnepi tanácsülés
1967. már cius_15_. a Budapesti Orvostudományi Egyetem Tanácsának ünnepi tanácsülése. Rektor; nyilvános, ünnepi tanácsülésünket megújítja. Üdvözli az Egyetemi tanács tagjait, Egyetemünk professzorait, oktatóit, hallgatóinkat és minden kedves vendégünket. 1848.márciusának idusára emlékezés hagyományosan az egész országban az ifjúság ünnepe. Egyetemünk vezetősége is évek óta ezen az évfordulón elsősorban ifjúságát szerepelteti. A mi ifjúságunk kitűnő eredményeinek is örvendezünk e napon. Ifjúságunk érdemeinek elismerése ünnepi formák között a régi, a már 119 évvel ezelőtti nagy nap fiataljaira emlékezéssel kapcsolódik Össze. Az ifjúság lelkesedésével és tenni akarásával elért eredmények kötik össze több nemzedék távolságából azt a régi dicsőséges és a mai kedves napot. Bejelenti, hogy tanácsülésünk első napirendi pontja: megemlkezés 1848.március 15-ről. Az ünnepi beszéd megtartására Vörös Attila IV.éves orvostanhallgatót, a KISZ VB. tagját kéri fel. Vörös Attila: Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Amint zord tél után tavasz következik, ugyanúgy éledt fel sajátos módon Magyarországon a természet ébredésével a társadalmi fejlődés, tavaszt, megújulást követelve magának. Érdekes módon nagy nemzeti ünnepeink ekkor vaimak. A sor március 15-el kezdődik, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásának, a KISZ fennállásának 10 éves évfordulójával folytatódik és hazánk felszabadulásának ünnepével zárul. Ennek az ünnepségsorozatnak a megünneplését a KISZ KB a Forradalmi Ifjúsági Kapok keretében fogja össze, hangsúlyozva ezzel is ezek nagy történelmi jelentőségét, kiemelve az ifjúság szerepét a sorsdöntő órákban. Az ünnepek ilyen formájával is hangsúlyozni kiván^uk, hogy mindezeket a forradalmi hagyományokat magunkénak Valijuk és mint nemzeti múltúnk legértékesebb hagyományait, ápolni, őrizni, folytatni akarjuk, napjaink uj követelményei, uj körülményei között. Március 15-e megünneplése az ellenforradalmi rendszer 25 éve alatt a nacionalista, soviniszta ideológiának csak felkokárdázott, felületes eszköze volt, társadalmi tartalmát elsekélvesitették. Ezek az évfordulók olyan történelmi eseményekre emlékeztetnek, amikor az adott körülmények között a magyarság legjobbjai a leghaladóbb módon akarták megoldani a társadalmi fejlődés problémáit. Az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharc nemcsak a magyar nép számára döntő'történelmi esemény, hanem a nemzetközi haladás számára is. A nemzetközi
