Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. szeptember 3., tanévnyitó rendkívüli nyilvános tanácsülés

- 11 -A tövábbképzéa egyetemünkön rendszeres. Ebben a nagyobb rész a nem szervezett. Az egyetemen belüli, intézmények közötti továbbképzés, a munkamódszerátadás rendszeres és ennek mértéke nem mérhető fel. A szervezett tanfolyamos továbbképzés is jelentős.

Az elmúlt tanévben oktatóink közül az Orvostovábbképző Intézet által szervezett tanfolyamokon az előző évi 70 fővel szemben 142 oktatónk vett részt. Intézményeinkben más egészségügyi intézmények dolgozói közül 173 fő vett részt továbbképző. tanf olj'-amo kon.

A nevelés. Egyre több szó esik az oktató-nevelő munka másik részéről, a nevelésről is. Az oktatás konkrét és órarend szabja meg idejét és tartalmát. Ellenőrizhető is.

A nevelés azonban kevésbé megfogható. Ezért nem tudjuk eredményét sem megfelelően lemérni. A célkitűzést törvényes rendelkezés is előirja.

Egyetemünk állami és társadalmi szerveinek nevelési fő feladata a kommunista szakemerképzés segitése. Oly szakembereket kell képezzünk, akik megállják a helyüket a szocialista, majd a kommunista társadalomban. Az értelmiség jelentős tagjaiként előljárnak a szakmai munkában és ideológiai-politikai felkészültségükkel, valamint emberi tulajdonságaikkal a társadalom és a közélet jelentős tagjai lesznek.

E feladat ellátásában a tanszékeknek és a társadalmi szerveknek egyaránt részt kell venni. Az Egyetem és bármely intézete nevelési funkcióját kevéssé tudja megválósitani, mert a nagy évfolyam létszámok a hatékony nevelőmunkát nem teszik lehetővé, különösen áll ez az Általános Orvostudományi Karra. Kétségtelenül folyik nevelőmunka. Elsősorban azonban a hallgatók kisebb rétegére, igy különösen a TDK-s hallgatókra és demonstrátorokra erőteljes.

A nevelés gyakorlati alkalmazása a professzorok magatartásától függ. A vezetők példája mind szakmai, mind politikai szempontból nagy hatással van a tanszék oktatói karára, az összdolgozókra és a hallgatókra is.

A tanrendi elfoglaltság keretén kivül kevés az a lehetőség, amit egyes kollégiumi rendezvények, kisebb csoport-programok és alkalmi összejövetelek nyújtanak. Ha reálisan mérlegeljük a hallgatók és az oktatók elfoglaltságát, többet nem várhatunk.

A hallgatóság nevelésében természetszerűen nagy feladat jut az ifjúsági szervezetnek. Az egyetemi KISZ egyre fokoz o 11 a b b e r ői e s z í t é s e k et t e11 azért, hogy az egyetemi ifjúság politikai érdeklődését és ezzel párhuzamosan a társadalmi aktivitását fokozni tudja. Évközi és évelejei vezetőképzéseket tartanak. Igyekszenek a felvetődő politikai kérdésekre gyorsan reagálni. A poltikai oktatás témái változatosak. Ennek kereteben a hallgatóság 70 ?tóa rendszeres képzésben részesül*Egyetemünkön a KISZ tagok létszáma a hallgatói összelát szám 90 $-a. E nagy létszám szervezése,, irányitása, politikaiideológiai nevelése komoly erőfeszítést jelent a KISZ Bizottságnak.