Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966
1965. szeptember 22., I. rendes egyetemi tanácsülés
De mi leaz akkor az orvos uj feladata? ügy látszik, hogy három kórforma csoport alkotja majd a problémát: a civilizációs ártalmak, a keringési betegségek és a traumák. Civilizációs ártalmak pl. a magas vérnyomás, a szívinfarktus, az érelmeszesedés, a gyomorfekély, a fogszuvasodás és a neurosis, de ezek mellett a rosszindulatú daganatok, a fejlődési rendellenességek és a túlérzékenységi kórfolyamatok számának növekedése is. Már e felsorolás is mutatja, hogy a három csoport szorosan összeszövődik. Hiszen a hypertonia civilizációs ártalom is, keringési betegség is, amellett traumákból fejlődhet, de traumához is vezethet. Az egységbe foglalást méginkább lehetővé teszi az a körülmény, hogy végeredményben mindez visszavezethető egy közö3 problémára. Ezt úgy fogalmazták meg: a gép és az ember. Civilizációnk minden áldásával kétségtelenül a gépeken alapul. A gép segit. A gépesítés megszünteti a nehéz testi munkát. Bnelődaruval nem volna nehéz a fáraókénál nagyobb piramisokat építeni. Orvosi téren a gép az Ekg-t, EEG-t, az altató gépet, a művesét, a müszivet stb. jelenti. Emellett azonban Önök egyre több beteget fognak látni, akiket a gép tett tönkre, ígyre több ilyen halált is észlelnek. A gép szaporítja a közlekedési baleseteket, de az élettempó gyorsításával és az ezzel járó izgalommal a vérnyomás emelkedésének számát is. Miután egyelőre zajos gépeket építünk, gyorsan alakul ki nagyothallás és más öregedési jelenség. A gépesítés bizonyos életmódot jelent, ez pedig kóros helyzetet. Ennek érzése növeli a nyugtatők és izgatók, majd a gyógyszerek fogyasztását. Ez a helyzet kialakult. Az ezzel járó feladatok lesznek az orvostudománynak és az Önök orvosi működésének a fő gondjai, üjre kell teremteni az egészségügyi működés területeit. Az ezernyi syndromából el kell felejteni százat, de fel kell fedezni kétannyit. Ebből az uj orvostudományból még csak a körvonalak alakultak ki. Keveset tudunk ahoz képest, ami lehetséges. A bajok abból erednek, hogy civilizációnk még nem fordította meg a gép és az ember szórendjét: az ember és a gépsorrendre. A gépet és a vele összefüggő termelési, gazdasági kérdéseket az ember egészségi jóléte elé helyeztük, így a gép nemcsak áldás, de átok is rajtunk. Biztosítja a termelés fejlődését és ezzel az ember anyagi igényeit, azonban rontja az égési gázok, a zaj, a rezgés, az izgalom, a baleset, stb. révén egészségünket. E helyzet ellen nekünk orvosoknak kell elsősorban felszólalnunk. Gyógyítanunk kell a már megbetegedettet, ugyanakkor a beteg embernek meg kell magyarázni, hogy betegségét önmaga idézte elő azzal, hogy zajos és bűzös gé£et konstruált. így kapcsolódik össze az uj orvosok életében a megelőzés és gyógyítás. Jobban ötvöződik, mint bármi más orvosnemzedék életében.
