Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966

1966. június 1., VII. rendes egyetemi tanácsülés

15 ~ Nehézségeink adóinak abbéi, hogy általába# a külföldi felsőoktatási intézmények tudományegystems!:,, ahol az orvos­képzés mint kar szerepel; ^zek a tudományegyetemek a Művelő­désügyi Minisztériumon keresztül a magyarországi tudomány­egyetemekkel létesitenek kapcsolatot és ezért az önálló orvos­egyetemek ebből gyakran kimaradnak« /pl« Havanna- i Egyetem/, Legutóbb ugyan amikor a Művelődésügyi Minisztérium meghívásá­ra a Sorbounne Egyetem küldöttsége az Eötvös Egyetem vendé­geként Budapesten tartózkodott, a megbeszéléseken a mi Egye­temünk is résstvett« Az ots«ni* orvosi fakultás dékánja fel­kereste Egyetemünket és kifejezte azt a kívánságár, hogy szakmai téren a Budapesti Orvostudományi Egyetemmel komolyabb kapcsolatokat kellene kiépítenie Ennek megvalósítását öröm­mel üdvözölnénk, azonban a kérdés további sorsáról, nincs tá­jékozottságunk, Kérjük a Minisztériumtól, hogy minden olyan esetben, amikor az Eötvös Egyetem egyezményt kot, az orvos­kar szerepében az Orvosegyetem is automatikusan megkösse azt0 Előfordulnak továbbá olyan problémák is, hogy néha olyan Egyetemek jelentkeznek kapcsolat létesítése végett, amelyekkel a közvetlen cserekapcsolat létesítése nem bír számunkra kellő jelentőséggel. Egyetemünk munkatársainak személyes külföldi kapcso­latai az egész világra kiterjednek, igen nagyszámnak, ege szén pontosan fel sem mérhetők« A tudományos munka szempontjából ezek a kapcsolatok gyümölcsözői: és továbbfejlesztésük érde­künkben áll. Az elmúlt évek jcrán nem egészséges eltolódás mutat­kozik a nemzetközi kapcsolatok ápolását illetően a nyugati, különösen a legfejlettebb kapita lista államok irányában, Indokolatlanul szorul háttérbe a^hozzánk közelebb álló ba­ráti, szocialista ország.' : kutatásai iránti érdeklődés« E tendenciát objektív okok is segítik, igy pl« á Szovjet­unió kutatóival való kapcsolatok leszűkülése az egyébként nagyon lényeges és számban sem csekély hivatalos tanulmány­­utakrac Nem tagadható azonban,, hogy jelenleg eléggé divatos a nyugati eredmények és általában az ott folyó kutatás indo­kolatlan túlbecsülése, saját, és barátaink eredményeinek alá­becsülő se* Ezek a tudatban munkáló nézetek is közrejátszanak abban, hogy megnőtt a di-, ziáonsek száma Egyetemünkön, 1965-bei 10 fő távozott külföldre, ebből 9 oktató- Még szervezettebbé, még könnyebbé és még szélesebb körűvé kellene tenni a szoci­alista tábor kutatói közötti személyes kapcsolatokat« Be na­gyon aofcat kellene munkál’ odaun k a hazai kufca tói > ; 5x Jut köizötti kapcsolatok ápolását illetően is« Serkenteni kellene a belföldi tanulmány utakata Előfordul, hegy sok száz vagy ezer km távolságban tanulja meg egy fiatal kutató azt a metodikát, melyet saját városának egyetemén is - i Mg: 7 in.vo na ion csinál­nak« A belföldi tanulmányúlakra megfelelő keretet kell bizto­sítani, mert az ETI-ben r -ndelkezásro álló összeg a szükség­letnek csak egy részét fedezi. A jelenleginél sokkal komolyabban kellene venni azt, hogy csak kellő tudományos ellenőrzés és engedélyezés esetén adhat elő és közölhet magyar kutató- külföldön« Kellő szabály©-7.177/1966. /

Next

/
Thumbnails
Contents