Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. július 7., VIII. egyetemi tanácsülés

Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar 303/1965.ÁOK. tll Professzor Ur! A ^Budapesti Orvostudományi Egyetem IV.sz .Sebészeti Klinikáján meg­hirdetett egyetemi docensi állás pályázattal foglalkozó bizottság javaslatát az alábbiakban ázzál Jtüldöm meg, hogy azt legközelebb' tartandó kari tanácsülésünk napirendi pontjaként vitára kitűztem. ’’Dékán Ur? 3o3/1965 .ÁOK.sz,, átirat értelmében a Dékán Ur által kije­lölt Bizottság folyó hó 17-én foglalkozott a BOTE IV.sz.Sebészeti Klinikán meghirdetett ß002 ksz-u docensi állásra beérkezett pályá­zattal. A meghirdetett állásra 1 pályázat érkezett. Dr,Soltész Lajos egyetemi adjunktus 1917-ben született. Középisko­lai és egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. 1942-ben avatták orvos-doktorrá. 194-7 óta sebész szakorvos. 1942 áprilistól - 1951 "■ januárig a balassagyarmati kórház sebészeti osztályán mint segédor­vos, majd alorvos működött, közben 3 évig háborús katonai szolgála­tot •teljesitett sebészi beosztásban, 1951 januártól - novemberig a III.sz.•Sebészeti Klinikán dolgozott. 1951 november óta és jelenleg is a IV,sz.Sebészeti Klinikán működik, jelenleg adjunctu3i minőség­ben. Dr.Soltész Lajosnak szakmai és•tudományos szempontból fő munkaterü­lete: a pcripheriás érsebészet. 1953-ban -az akkori Sebésztovábbkép­ző Klinikán hazánkban elsőként szervezett ilyen profilú 30 ágyas osztályt. Közleményeinek és előadásainak legnagyobb része ezt a témakört öleli fel. 41 tudományos dolgozata jelent meg hazai ás külföldi irodalomban, több mint 37 előadást tartott, ebből kilencet külföldi kongresszusokon, A "Ritka kórképek" és "Belbetegségek korai diagnosisa és megelőzése" cimü könyvek 1-1 fejezetét irta. "A peripheriás érsebészet•egyes időszerű kérdései" cimü dolgozata Markusovszky dijat kapott, "A végtagok veleszületett artericrenosus sipolyai" cimü kandidátusi értekezését 1954 október 3o-án sikertel megvédte és a TMB 1964. december 3o-án az orvostudományok kandidá­tusává nyilvánitotta. Hazánkban munkatársaival elsőként számolt be nagyobb anyagon szer­zett tapasztalatok alapján az arteriektomia értekéről és kidolgoz­ta az érvarrat nélküli embolektomia műtéti eljárást, A klinikán bevezette az «bliterativ érbetegeken a müanya^-prothesissei végzett érátültetés, valamint az endarteriektomia'műtétét, - ennek javalla­tairól, eredményeiről többizben beszámolt. Munkatársaival kidolgoz­ta a sympathektomia alkalmazását syringomyeliás betegek kezelésé­ben. _ 1346.

Next

/
Thumbnails
Contents