Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 16., I. egyetemi tanácsülés
- 3 -Sektor: A kimutatásból kitűnik, hogy az I.sz.Gyermekklinikának összesen 75 a jelenlegi nővéri állása, a II.sz.Gyermekklinikának 88, és ebből a hiány az előzőnél 8, az utóbbinál 5* Ahol több a létszám, ott kevesebb a hiány, ez is alátámasztja a gazdasági rektorhelyettes javaslatát. Bartha: Elvi javaslata a következő: helyes, ha az ápolónői állások elosztása úgy történik megj hogy az u.n. kis klinikai tárgyak számára adnak: elsősorban létszámot. Ezt a következő indokolja: a Minisztérium akkor engedélyez tanfolyamos ápolónői állást, ha azoknak oktatása a belgyógyászati és sebészeti klinikákon történik. Ha kis klinikai tárgyaknál vennének fel segédápolónőket, akiket munka mellett beiskoláznának, azt jelentené, hogy ténylegesen 2 évig rajtuk nem történne segitség, ha sebészetre, belgyógyászati üres állásokra vennének fel ápolónőket, helyben be lehetne iskolázni őket, igy ki tudnák elégíteni a nagy klinikai tanszékek igényét és segíteni tudnának a kis sebészeti tárgyak ápolónői ellátottságában. Ilyen vonatkozásban kér módosítást; Urológia, I.,11.Szemklinika, Röntgenklinika, Orthopádiai Klinika kapjanak viszonylag több létszámot, a belgyógyászati, sebészeti klinikákra vegyenek fel most érettségizetteket segédápolónőként és inditsák meg egyetemen belül az ápolónői tanfolyamot, ahol az Egyetem gondoskodna ezek kiképzéséről. Rektor: Bartha elvtárs javaslata szerint a végzett ápolónokből többet adnának a kis klinikákra és a tanfolyamos ápolónők a nagyobb klinikákra mennének és ezzel nagyjából meg lehet adni az igényeket. A tanfolyamos és végzett ápolónők száma összesen lesz 62, tehát 2 igényt nem tudnának kielégíteni és az átcsoportosítás volna más, aszerint, ahogy Bartha elvtárs mondja. Gottsegen: Bartha elvtárs javaslatát kedvező megoldásnak tartja. Bogina: Aggályát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az u.n. nagy klinikáktól vegyenek el a javaslatban szereplő létszámból és ezek helyébe munka melletti beiskolázással biztosítsanak megfelelő létszámot. Aggályát arra alapozza, hogy egyrészt a munka melletti képzésben részesülő tanfolyamos ápolónők állományában igen nagy -
