Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. március 15., rendkívüli nyilvános ünnepi tanácsülés

Steuer András elvtárs 1965« március 15-i beszéde

Tisztelt Tanácsülés, Kedves Elvtársak !

Ma ünnepeljük 117. évfordulóját 1848. március 15-nek, a feudális Magyarországot alapjaiban megrenditő forradalomnak. Ez az esemény, az egész magyar társadalmat érintette, valamennyi rétegét mozgásba hozta.

l84o-es években hazánkban gazdasági válság volt. Á néptömegek nyomorogtak. Ekkor tűntek fel a plebejusok, akik a nép nemzetbefogadását, a nemesi terület részleges felosztását, a jobbágyfelszabadítás valamennyi kategóriára történő kiterjesztését követelték,

Táncsics Mihály a forradalom kirobbanásáról úgy ir, hogy nemzetünkben volt forradalmi gyúanyag, de a külső - nemzetközi - események nélkül nem valószinü, hogy kitört volna.

Azokban a napokban forradalmi események rázkódtatták meg egész Európát, és a magyar forradalom azoknak egyik láncszeme volt.

Európa tavasza Pestet is elöntötte, és az elnyomás dermesztő hidege erőtlennek bizonyult azon az esős délelöttön.

1848 4,4. haladó emberei, közöttük a fiatalok , hitet tettek a nép szabadsága mellett. Felhivás hangzott el a XIX. század emberéhez, és az igazság kivivására buzdított. Magyarországon hűbéri társadalom és kettős elnyomás volt, nem biztosították a politikai jogot, a sajtó-, szólás-, gyülekezési szabadságot. A forradalom élharcosai ezeket kívánták felszámolni és e követelésekért harcoltak. A tömeg egyetértett ezekkel, szinte nem akadt erő, amely feltartóztatta volna az embereket.

\

A magyar ifjúság szine- java megértette a kor eszméjét és támogatta a népgelszabaditás gondolatát. Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Vasvári Pál és a többiek lelkes hazafiak voltak.