Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. február 24., V. egyetemi tanácsülés

- 4 -szerint átmenetileg a villalati egyeztető bizottságok 6a n terü­leti egyeztető bizottságok járnak el. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa lo3/1965./2/ MU.M,számú együttes utasitasa rendelkezik a területi munkaügyi döntőbizottságok és a munkaügyi döntőbizottságok megalakítás inak módjáról, valamint a . bizottságok tagjainak {iktatásáról, Eszerint a munkaügyi döntőbi­zottságot - a szakszervezeti választások befejezése után - leg­később 1965.június hó 15.napjáig meg kell alakítani. Az oktatást az Mt, és az Mt,V. megváltozott szabályairól^iparáganként a szak­szervezetek megyei /budapesti/ bizottságai végzik, rendjét és le­bonyolításának módját n szakszervezetek megyei/ budapesti/ tanács? és a Területi Egyeztető Bizottság elnöke együttesen állapitja meg. Ez utóbbi szervek végzik az oktatás irányítását is. A munkaügyi döntőbizottságok három tagú tanácsban járnak el, igy tehát azonnal határozatképese^, az uj rendelkezések 'tehát megszün­tették a szavazategyenlőséget. Az uj rendelkezések közül lei-kell emelni oz uj hatásköri rendelkezéseket. Ezek szerint - egyes maga­sabb vezető állást betöltő dolgozók vitáinak kivételével - min­den munkaügyi vita elsőfokon a munkaügyi döntőbizottságnál kez­dődik, Ez azt jelenti, hogy a vállalatok dolgozóinak _ mind a munkaviszony fennállása alatt, mind pedig annak megszűnése után - munkaügyi vitáikat a munkaügyi döntőbizottság /ennek meg®Lokulásá­ig az egyeztetőbizottság / elé kell terjeszteniük, A munkaügyi döntőbizottságnak'/egyeztető bizottságnak/ tehát olya* ügyekben is el kell most járnia, amelyek eddig már eisőfokon is bírósági hatáskörbe tartoztak, igy a leltárhiány, valamint . azok­ban az ügyekben is /pl, munk^bérkövetelés/, amelyek eddig,nem tartoztak az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe, ezért a dolgozó a^munkaviszony megszűnése után közvetlenül is fordul­hatott a bírósághoz. A panasz nyomán hozott elsőfokú határozat ,elr leni jogorvoslat megoszlik a területi munkaügyi döntőbizottság és a járasí) Íróság között, A kérelmet viszont áz ' olsőf okon el járt mun­kaügyi döntőbizottságnál / megalakulásáig az egyeztető bizottság­nál/ kell benyújtani és az iratokkal együtt az továbbítja a to-, vábbi jogorvoslat elintézésére jogosul! területi munkaügyi döntő­bizottságnak / területi egyeztető bizottságnak ill. a -járásbíró­ságnak. Járásbíróság alatt Budapesten a Központi Kerületi Biró­­kell érteni. ságot A jogorvoslati határidő minden ügyben 15 nap, a három ügycsoport kivételével minden esetben a területi munkaügyi döntőbizottsághoz lehet fellebbezni. Három Ügycsoportban felülvizsgálati kérelemnek van/helye a járásbírósághoz, ill, Budapesten a Központi Kerületi Bírósághoz. Ezek a kereskedelmi és raktári dolgozók, leltárhiánya* a dolgozó életének, egészségének, vagy testi épségének megsérté­se miatt felmerült kár, valamint a dolgozó által büncselekmény­­nyel skozott kár megtérítése kérdésében* keljtkszett munkaügyi vi­ták, Ezekbon az ügyekben tehát az egyeztető bizottság a határozat illeni jogorvoslati kérelmet nem a területi munkaügyi döntőbizott­sághoz /'területi egyeztető bizottsághoz/, hanem a járásbíróság­hoz, ill. Budape' ten a Központi Kerületi Bírósághoz továbbítja, A munkaügyi döntőbizetts :g eljárását az uj rendelkezések‘az ed­digieknél sokkal részletesebben szabályozzák. Ez különösen fontos mert igen jelentős kérdésekben kell a munkaügyi döntőbizottság-’, nak határozatot hozniuk, több ügyben a bíróság eljárása helyébe lépett a munkaügyi döntőbizottsági eljárás, tehát fokozottabban ügyelni kell az eljárási szabályok betartására. Nyomatékosan mgg kell jegyeznünk, hogy a még - 4'Öde egyeztető bizottságokra is vo

Next

/
Thumbnails
Contents