Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. szeptember 30., nyilvános rendkívüli tanácsülés

Emlékeznünk kell azokra is, akikkel együtt indultunk el és akik ma nem lehetnek velünk. Kiket legádázabb ellenségünk, a halál szakitott ki sorainkból. Nem feledünk el soha Honti György? Koczka Géza, Spirkó Péter,

Bódi Mária drága hallgató tansaihk. Nem hal meg igazán az, aki tanitványai, barátai emlékezetében továbbra is él. Nehéz mind azt szavakba önteni, amit ezen ünnepélyes órában itt érzünk. Az ember helyett beszélnek majd a tettek. Szavaink helyett a munkánk tolmácsolja majd köszönétünket.

Az ut, amelyen most indulunk el minden eddiginél nehezebb, de sokkal magasztosabb is.

Mindannyiuhk nevében búcsúzom és fogadom; a betegségeket leküzdeni, az egészséget, az örömöt, a boldogságot adni vissza a szenvedőknek, ezt vállaltul;:, ezért tanultunk és ezért fogunk dolgozni, ez lesz életünk célja.

♦

Rektor; Kéri a most felavatott fiatalokat, hogy a KISZ zászlaját adják át a mostani VI.évfolyam képviselőinek.

/zászló átadás/

Rektor; Király Andrásné elvtársnő, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára kiván szólni.

/Király Andrásné elvtársnő felszólalása/.

Rektor; Jelenti, ho^y Dr.Darabos Pál elvtárs, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a felavatottakhoz néhány szót kiván szólni.

/Dr.Darabos Pál beszéde/.

Rektor;

Kedves Ifjú Kartársaink!

Mai avatásunk búcsú is, hiszen önök az egyetemről kilépnek az életbe, a mindennapi munkának a néha nehezen járható mezedére. Sok reményteljes boldogság van egy ilyen kilépésben es az egyetem oktatóinak kara is büszkén állapítja meg ilyenkor; ismét több száz orvossal gyarapitottuk a nép egészségének megvédésére hivatottak számát.

Amikor 6 évvel ezelőtt furcsa félszeg magábiztonsággal léptek be az egyetem épületeibe, nem tudták, hogy mi vár rájuk. Tettek Ígéretet, de csak rendkívül homályosan látták, hogy mire vállalkoztak. A 6 év sok minden tisztázott. Látják a feladatot, láttak annak jól, vagy rosszul végzésére is sok példát. Sok vizsga után oklevéllel és kézszoritással elismerjük tudásukat. De ne higyjék,hogy eleget tudnak.Az orvostudomány végtelen lehetőségéből mindnyájan csak válogatott fejezeteket sajátítottunk el. Minden beteg és minden