Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. március 15., ünnepség
ll 6- 2 -hogy a márciusi ifjúság forradalmi hagyományait követve, meg szebb, még magasztosabb etszmékért, a szocializmus és a kommonizmus f elépitéséért harcoljunk. Á márciusi ifjak példája, mit mond a ma emberének, a szocializmust épitő magyar ifjúságnak? Örökre bebizonyította, hogy a történelem igaz hazafinak azt ismeri el, aki hazája haladásáért harcol, aki a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődésért küzd. Tanúságként tárul elénk, hogy az ifjúságnak mindig a haladás oldalán kell állni, ők megértették ás követték koruk szavát: a respublikáért küzdöttek. Mi a korunk szavát követjük: a szocializmus és a kommunizmus győzelméért harcolunk, ez korunk leghaladóbb, legforradalmibb eszméje. Ma már okkal és joggal mondhatjuk, hogy nemcsak forradalmi múltúnk van, de forradalmi jelenünk és forradalmi jövőnk is. Jelenünkben igen sok olyan esemény van, amelyeket nyugodt lélekkel és tudományos pontossággal forradalminak nevezhetünk. A jövő pedig a» egész emberiség életében olyan forradalmi változásokat i^ér, amelyben az egyén készségeinek sokoldalú kibontakozására miüden lehetőség meg lesz, és beteljesül a jóslat, amelyet Petőfi Sándor igy fogalmaz meg: "Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál mind egyafánt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága, ragyog be minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán.” Küzdenünk kell azért, hogy a szocializmus és kommunizmus eszméi az egész világon megvalósuljanak, ez olyan küzdelem, melynek nagyszerű célja és értelme van. A márciusi ifjak koruk' leghaladóbb, legműveltebb ifjai voltak, A mi fiataljaink nem maradnak el mögöttük. Emelt fővel valljuk őket elődeinknek, ők méltán tekinthetnek bennünket utódaiknak. A mi fiatalságunk lelkes, lendületes, jól dolgozik és jól tanul, így járul hozzá az ország felemelkedéséhez. Kezükben munka, agyukban a jövő békés tervei, és szivükben pedig a lelkesedés. S ez ünnepélyes órában meghajtjuk az emlékezés zászlaját, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ifjú hőseinek soha el nem múló emléke előtt. "Ott áll majd a krónikában, Neved pesti ifjúság, A hon, a halál órában, Benned lelte orvosát.” Ifjúságunk tettekben, munkában jobban helyt áll, mint szavakban, külsőségekben. Tudja, hogy többet és jobban kell dolgoznia és tanulnia azért, hogy a szocializmus, majd a kommunizmus felépüljön és győzzön a marxizmus leninizmus igazsága, nemcsak hazánkban, hanem az egész föld kerekségén. Ekkor fog bekövetkezni az a korszak* melyet már a 48-as ifjak Í3 olyan hőn óhajtottak "Világszabadság, "világbéke”. A jelen és a jövő, sőt a múlt kérdéseit is csak a kommunizmus eszmei magasla-Vis
