Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1963. október 30., II. egyetemi tanácsülés
- 2 -az elektroencephalographiás módszer jelentőségével a feltételes reflexek kutatásában, továbbá a congenitalis vitiumok EEG elváltozásaival foglalkozik, S-jcfi^yen syndrome kapcsán funicularis myelosis előfordulását •Írja le, foglalkozik a nikotinsav hiányban észlelhető psychás zavarokkal. Az extinctíp pathophysiologiájára vonatkozó elméletet állít fel. Polyopia és palipopsia társulását írja le, Uj adatokat szolgáltat a lumbaianaesthesia' idegrendszeri szövődményeihez. Elsőnek ajánlja a dystrophia musculorum progressiva fehérjeanabolikús steroidökkal való kezelését, arai jelentős nemzetközi visszhangra talált, 4 közleményben foglalkozik a paroxysmalis bénulás hypokalaemiás és hyperkalaemiás formájával. Kimutatja, hogy e kórképekben a maradandó izomelváltozás nem dystrophia musculorum progressiva társulása, hanem az alapbetegséggel ’ kapcsolatos dysmetabolikus myopathia. Több közleményben -foglalkozik a polyonyositisek kiinikurnával, 'differentialdiagnoszti•ká javai ás therapias lehetőségeivel. Az irodalom eddigi legnagyobb pseudomyopcthiás polymyositis anyagán kidolgozta e kórképnek a dystrophia musculorum progressivától való elkülönítését. Foglalkozik a sclerodermások izomrendszeri elváltozásaival. Az I,Belklinikával együtt vizsgálják a különböző izombetegségekben kimutatható EKG és keringésváltozásokat, Az ischaeniás eredetű tibialis anterior syndroma egy uj variánsát Írja le. Tudományos munkásságában megvalósul az elmélet ás gyakorlat kapcsolatának elve: munkáinak túlnyomó része a betegágynál felmerült kérdésekre keres választ. Munkáit nagyfokú kritikai készség, mélyreható elemzőképesség, széleskörű irodalmi tájékozottság ás teljes tudományos megbízhatóság jellemzi. Munkásságát a világirodalomban is elismerik és gyakran idézik. A társadalmi munkákban mindig aktivan résztveöz. Jelentős érdemei vannak a szovjet irodalom házai ismertetésében és népszerűsítésében. II.Dr.Bozsik György 1944-*október 7-én nyert orvosdoktori oklevelet Budapesten. Mint hallgató folyamatosan dolgozott morphologiai jellegű elméleti intézetekben: a Szövettani, majd az Igazságügyi Orvostani Intézetben, ahol 1943-ban nyert dijas gyakornoki kinevezést. 1945-ben került szovjet hadifogságba és 1947-ig különböző hadifogoly kórházak belosztályán dolgozott. Visszatérése után 1947-48.tanévben a budapesti Igazságügyi Orvostani Intézetben tanársegéddé nevezték ki, 1948.szeptember 1-vel került a pécsi Ideg- Elmeklinikára, ahpl gyakornoki, majd 1952-től tanársegédi beosztásban működött. 1957*augusztus 23gtól dolgozik a budapesti Neurológiai Klinikán adjunktusi minőségben, 19pl-bcn tett szakvizsgát ideggyógyászatból ás 1957-ben elmegyógyászatból. 1962,szeptember 1-vel önálló aspirantura végzésére kapott enge- ■ délyt. Bozsik dr.klinikai munkássága alatt a klinika különböző betegosztályain ás a szövettani laboratóriumban dolgozott. Mint osztályvezető megfordult valamennyi betegosztályon és az idegbetegek klinikai vizsgálatában ás a nem operativ természetű diagnosztikai segédeijárásokban gazdag tapasztalatot szerzett. 15 éves szakmai tevékenysége alatt önálló, értékes szakemberré fejlődött, aki gondos elbiáleti alapozással ápitette ki klinikai ismereteit ás jelentős gyakorlati tudással is rendelkezik. Segédkezik a klinika gazdasági és műszerügyi tervezéseiben ás résztvesz a klinika adminisztrativ munkájában is. Oktatói'munkáját mindig nagy körültekintéssel és lekiismeretességgel végezte. 1953-tól 1957-ig oktatási felelős volt. 1957*óta előadások 3920.