Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1963. október 23., nyilvános rendkívüli tanácsülés

gyermekklinikájára került gyakornoknak, ahol 1937-ig működött, utoljára mint adjunktus. 1934-ben a budapesti egyetem magántanárrá habilitálta. 1926. októbertől 1927. októberig, mint Rockefeller ösztöndíjas, tanulmányutat tett az Egyesült Államokban,, Angliában és Franciaországban. 1937. óta a László Kórház osztályvezető főorvosa.

1952-ben a TMB a kandidátusi címet és Jelleget adományozta. 1954-ben a "Kiváló Orvos" címet kapta, majd 1955-ben a "Szocialista Munkáért" érdeméremmel tüntették ki. Tudományos dolgozatainak száma 48, melyhez csatlakozik még 12 újabb közleménye.

Dr.Csapó József a László kórházban eltöltött időben^ mind tudományos munkában, mind a gyakorlati gyógyító és tanító munkában magas színvonalú, példamutató tevékenységet fejt ki. Tudományos működésében a múltban a só- vízháztartás területével foglalkozott elsősorban.

A László kórházban tudományos munkássága a heveny fertőző betegségek széles problematikáját fogta át. Jelenleg a kórház kutató laboratóriumának vezetője', vezetésével ott kiterjedt, több irányú kutató tevékenység folyik.

Emberi magatartása példamutató. Humánus egyénisége, puritánsága közmegbecsültté tette.

Dr.Csapó József több mint 2 éve vesz részt konkréten az orvostanhallgatók képzésében. Gyakran tart sajátmaga is gyakorlati bemutatásokat, illetve az asszisztenciája részéről tartott demonstrációkat szakmailag irányítja.

Feladatköre az egyetemi oktatásban a gyermekgyógyászat azon részének - nevezetesen a fertőző betegségeknek elméleti és gyakorlati oktatása, melyet a gyermekgyógyászati tanszékek megfelelő beteganyag hiányában előadni és bemutatni nem tudnak, az V. és VI. éves orvostanhallgatók képzése, rendszeres részvétel a szakorvosképzésben és orvosképzésben.

Dr.Lehoczky Tibor 1897-ben született, orvosi oklevelét 1921-ben nyerte el Budapesten. Ezután az I. sz. Kórbonctani Intézetben, mint gyakornok /1921-22/, az Agyszövettani Intézetben mint gyakornok és tanársegéd /1922-25/, majd az Ideg- és Elmeklinikán, mint tanársegéd és adjunktus /1926-39/ működött. 1939» óta az István kórház idegosztályának vezető főorvosa.

1933-ban Egyetemünk magántanárrá habilitálta. 1941-ben a rk. tanári címet nyerte el. 1952-ben a kandidátusi címmel ruházta fel a TMB. 1959-ben "Kiváló Orvos" címmel, 196o-ban a "Szocialista Munkáért Érdemérem"-me1 tüntették ki.