Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. március 27., IV. egyetemi tanácsülés - Tájékoztató a gazdasági munka megjavítására 1962. július 10. és 1963. március 1-e között foganasított intézkedésekről

18 ezeknek a kéréseiknek érvényt szerezni, bár mindenki tudja, hogy a költségvetési keretek nem nyújtanak ezekre lehetőséget és tudják azt is, hogy az utólagos igényeket általában nem lehet figyelembe venni. Meg kivánja azt is emliteni, hogy az egyetem vezető professzorai között azt tapasztalta, hogy a tervezéssel és a tervgazdálkodással kapcsolatban nem táplálnak túl nagy reményeket és sokszor azt mondják, hogy a terve­zés felesleges akkor amikor arra szolitják fel az in­tézeteket, hogy bizonyos keretek között tervezzenek. Kétségtelen, hogy a múltban is és még a jövőben is egy bizonyos ideig, - mert a népgazdaság teljesitőképessé- ge szabja meg azokat az arányokat, anyagi határokat, amelyek között az Egyetem is anyagi ellátásban része­sül - lesznek olyan igények, amelyek nem teljesithetők első kérésre. Az igények összeállitásánál azonban sú­lyozni kell az igényeket fontossági sorrendjük sze­rint, és nekünk egyetemi szinten egyetemi gazdálkodási politikát kell kialakítani, mert ha szűkén csak a kli­nikák, illetve az egyes intézetek szempontjait érvé­nyesítenék anélkül, hogy az egyetem egészének alaku­lását vennék figyelembe, akkor abba a hibába esnének, hogy egyes intézeteket esetleg jobban ellátnák mint a többit. Ezt legjobban tapasztalták most amikor a bérrendezés folyt. Ezen a téren is bizonyos vita merült fel, hogy központilag végezzék a bélrendezést7 vagy pe­dig a kereteket bontsák le intézetekre, klinikákra. A döntés helyesen az volt, hogy központilag kell a kereteket felhasználni figyelembe véve a klinikák,tan­székek igényeit is. A beérkezett javaslatok lényegesen meghaladták az egyetemi kereteket és ezen túlmenően lehetetlenné tettek volna egy központi egyetemi bérpo­litika kialakítását. Ezért a bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott kialakított olyan bérszinteket az egyes elmaradott kategóriáknál, amelyek ezeknek a kategóriáknak a helyzetét lineárisan érintette és megha­tározta azokat a bérszinteket, amelyeket el kellett érni. Elég nehezen fogtak hozzá ehhez a munkához,de amikor az egyes klinikák, intézetek professzorai el­jöttek a kérdést megtárgyalni konkrétan és grafikon- szerű en eléjük tárták az egyetem egész bérhelyzetét 1 perc alatt hozzájárultak azokhoz a központi intézke­désekhez,- amelyek az egyes kategóriáknak egy sikra va­ló hozását célozták az egyetemi bérpolitika és az intézeti bérpolitika összehangolása vonatkozásában. Az 1964.-es költségvetést függetlenül akiről, hogy milyen lehetőségek vannak megpróbálják reálisan összeállítani és a klinikákkal, intézetekkel egyenként fogják az igényeket megtárgyalni és a tervezéssel szemben pillanatnyilag jogosan jelentkező apatizmust le kell küzdeni helyes, reális tervezéssel. A terve­zés sokszor a kivülálló részére céltalannak látszik, de akik a gazdálkodást operatívan viszik és elvileg is irányítják tudják, hogy a gazdálkodás tervszerűsége nélkül jó anyagi ellátást biztosítani nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents