Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. február 13., III. egyetemi tanácsülés - Egyetemünk Könyvtárának helyzetéről jelentés
649/1962.AOK, Budapesti ír vos tudó mányi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igen tisztelt.Trofessz'r Ur! A Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében meghirdetett egyetemi tanári álláspályázattal foglalkozó bizottság jelentéséi az alábbiakban azzal küldöm meg, hogy azt 1965» január 30-án tartan ’ó kari tanácsülésünk napirendjére kitűztem,, "Dékán Ur! 649/1962cÁOK.sz. alatt kiküldött bizottság megállapítja, hogy a Gyógyszertani Intézetben betöltendő egyetemi tanári állásra egy pályázat érkezett be. Benyújtója Dr.Knoll József egyetemi docens, a tanszék jelenlegi megbíz tt vezetője. A biz ttság a pályázathoz mellékelt iratok éa tuCnmányos munkák alapján a következőket állapítja meg: Dr.Knoll József 37 évee, nős, egy gyermeke van. Szüleit deportálás közben megölték, 0 maga is deportált volt és egyetemi tanulmányait csak a felszabadulás után kezdhette meg. Orvosi diplomát 1951“ben kapott summa cum laude minősítéssel. Mr orvostanhallgató korában dolgozott egyetemünk Gyógyszertani Intézetében és ettől kezdve töretlenül ás nagy hivatástudattal vesz részt a kutató ás 'ktató munkában, Előbb gyakornok, később tanársegéd volt és 195-8-ban egyetemi docenssé nevezték ki, Issekutz Béla, akadémikus, egyetemi tanár, az intézet igazgatója mellett résztvett az intézet vezetésében, majd 1962. szeptemberében Issekutz professzor nyugalomba vonulása után megbízást kapott a tanszék vezetésére. Tudományos működése. Első tudományos témája a gyógyszerazinergizmnsok kérdésé volt. Ebben a témakörben a paraszimpatomimetikumek és analgeti- kumok közti együtthatás hatásmódjának elemzésével foglalkozott néhány évig, Ennek során elsajátította az alapvető farmakologiai módszereket és néhány biokémiai technikát is, E kutatásaiból 7 közleménye jelent me go . 1950- ben kezdett foglalkozni a kísérleteiben felbukkant ismeretlen kardiotonikus hatású anyaggal. E témával mindmáig intenziven foglalkozik, Eddig sikerült tisztázni azt, hogy ez az ismeretlen anyag, melyet. cellulinnak nevez, a sejtek membrán felületén helyezkedik eí és egészen specifikus hatásmóddal befolyásolja a sejtmüködést. A cellulin- nal kapcsolatos kísérletek számos közlemény és előadás tárgyát képezték és doktori disszertációja egyik fejezeteként is foglalta össze erie vonatkozó kutatásait. 1951- től kezdve foglalkozik a magasabbrendü idegműködés fiziológiai és farmakologiai kérdéseivel. Az utóbbi évek során a pszicho farmakológia! kutatások a cellulin kutatása mellett a másik főtémáját jelentik. 139.