Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. február 13., III. egyetemi tanácsülés - Az 1963. évi jutalmazási keret felhasználására javaslat

ti hh- 17 ­állásban lévők elvégeznek. Ezek azok az esetek, ame­lyek célprémium esetében bizonyos teljesítménnyel össze­függően célprémiumban részesülhetnek. A dékánhelyette­si, dékáni és egyéb ilyen mellékállásokért bizonyos fizetés jár, tehát a célprémium akkor használható fel, ha az illető különleges feladatot teljesít. A másik dolog, hogy a professzori keretből csak a kineve­zett tanszékvezetők részesüljenek, megbizott tan­székvezető ne részesüljön belőle, az részesüljön a tanszéki keretből. Ez a kérdés a múlt premizálásnál is nehézséget okozott. Radnót: A rektor ur által elmondottakat úgy lehetne át­hidalni , hogy ilyen esetekben mindig az ellenőrzéssel megbizott tanár Írja alá a javaslatot. : Bo/-ina: A javaslatban a célfeladatok megállapításá­ra és kitűzésére nem térek ki, mert minden intézetnél klinikánál speciális feladatok vannak és ezek megí­télése az illető tanszék vagy intézet vezetőjének hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozza, hogy ez a javaslat jelenleg csak egy kísérlet és majd 1-2 év múlva lehet konkretizálni a tapasztalatokat. Tárján: ügy véli, hogy a célprémiummal kapcsolatban helyes lenne bizonyos szempontokat a tanszékvezetők­kel közölni. A célprémiumokkal kapcsolatban megjegy­zi, hogy Egyetemünkön kKkKtáxá mégis az oktató munka áll előtérben és éppen a célprémiummal tudjuk lehe­tővé tenni az oktató munkának nagyobb megbecsülését. A tudományos munka megbecsülésére van más lehetőség is pl. az Akadémiátől, de az oktató munka elismerése más területen nem jut kifejezésre. Rektor: Tarján dékán ur által elmondottakkal egyetért, de igen nehéz az oktató munka lemérése, milyen szem­pontokat kellene alapul venni? Radnót: Egyetért azzal, hogy az egyetem főfeladata az oktatás. De ami az Akadémiai prémiumokat illeti komolyan nem jön szóba, mert olyan kevés embert érint az egye­temen és nem is azokat, akiknek tényleg kellene vala­mit juttatni. Szerencsésnek tartotta a célprémium ki­tűzését az egyetemi oktatással kapcsolatos nehézsé­gek megoldása tekintetében, pl. hullák megszerzése, stb. Nagyon sok intézetben oktatók szereznek meg olyan dolgokat, amelyek beszerzése igen nehéz. Gottsegen: Nem ért egyet azzal, hogy az egyetem hár­mas feladata közül egyet, mégpedig az oktató munkát elválasztjuk a gyógyitő és a tudományos munkától. Nem volna helyes csak az egyik tevékenységet a premi­zálás középpontjába állítani. Minden intézetben más szempontokat kell figyelembe venni a helyi adottá- ságoknak megfelelően. Úgy gondolja, hogy a 3. oldal 3. bekezdését úgy lehetne meghatározni, hogy nem mind a rektori és tanszéki keretnek, hanem csak a rektori jutalmazási keretnek egy része fordítódik célprémiumokra. Azt is javasolja, hogy a 6. bekezdés­ben foglaltak a célprémiumra ne vonatkozzanak. • / •

Next

/
Thumbnails
Contents