Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1962. november 14., II. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az 1962. évi I. félévi költségvetés teljesítéséről, továbbá tájékoztató az 1963. évi költségvetés adatairól
- 3 ah "Amikor 1865-13611 az antiszepszis elveit a sebkezelésben alkalmaztam, Semmelweis nevét még nem hallottam, és munkájáról semmit sem tudtam. Amikor húsz év múlva Budapestre mentem, az orvosi körök és az egyetemi diákság rendkivüli barátsággal fogadott, de Semmelweis nevét senki sem emlitette, minthogy öt a szülővárosában éppúgy, mint az egész világon elfeledték.- Jóval később egy Londonban működő magyar orvos, dr.Duka hivta fel figyelmemet Semmelweisre és munkásságára. - Noha SemmeLweis az én munkámra befolyást nem gyakorolt, csodálattal vagyok munkássága iránt és örülök, hogy emléke végre a megillető tisztességben részesül." Semmelweis felismerte felfedezése sebészeti jelentőségét és nem az ő hibája, hogy a sebészet nem tudta levonni ebből a felismerésből a következtetéseket. Számos bizonyiték merült fel azonban arra nézve,hogy Semmelweis antiszeptikus eljárását a magyar sebészet és a pesti egyetem magáévá tette Balassa János utján. Tauf fér Vilmos 1918 évi Semmelweis emlékbeszédében ezt mondja; "Kézmárszkyn kivül még két másik vezető orvosink élt akkoriban Semmelweis aszepszisének gondolkozásában; a sebész Kovács József és Lumniczer Sándor. Semmelweis mindig tiszta kézzel operált és budapesti klinikáján elkülönitett ‘‘szeptikus és aszeptikus szolgálatot" létesített olyan időben, amikor ennek szükségességét az orvosi világ nem is sejtette..." Kovács József viszont, aki 187o-1897-ig a sebészet tanara volt a budapesti egyetemen és aki magyar orvosok és természetvizsgálók 1879 évi budapesti vándorgyűlésének elnöke volt és előadást is tartott "a petefészektömlő kiirtás hét esetéről" cimen, 1879-ben ezt mondja: "Minálunk már 15 éve szakítottak Semmelweis fellépése folytán a régi sebkezeléssel, amely azon ideából indult ki, hogy a sebláz létrejötte szükséges és kívánatos. A mi sebészeti kórodánkban már akkor antiszeptikus szereket alkalmaztak, és i^en jó eredményt birtak f elműt at ni." Kovács József tehát világosan megmondja, hogy ö és már elődje is a Semmelweis elve alapján szakított a sebészeti túlbuzgóságával.4Z utolsó két esztendő levéltári kutatásai alapján, az Országos Levéltárban nagybecsű dokpaentumanyaK került napvilágra. amely Semmelweis tanári működéséi;, közéleti mun-' kassagat, családi körülményeit, klinikája korszerűsítéséért folytatott küzdelmét uj megvilágításba helyezi.
