Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. április 28., Össztanári értekezlet - A státusok elosztásával kapcsolatos kérdések megbeszélése

3i>l- 7 gép,esi: Akár^^hogy is tárgyaljuk ezeket a kérdéseket mégis az á helyzet, hogy ha valahonnan elvesznek egy státust ott valamilyen munka megáll, tehát ha egy másik intézetnek adják akkor csak intézeti változás történt. Tehát az történik, hogy onnan ahonnan elveszik az állást a fejlődés meglassul, már pedig nem a visszafejlődés a cél, hanem az előbbrejutás. Az elmúlt időben tett egy felterjesztést a Minisztérium felé, hogy szűnjön meg az, hogy a felsőoktatási területen nem lehet uj állást kreálni, amig a vidéki állások nincsenek betöltve. Az Egyetemet fejleszteni kell, másképpen fejleszteni, mint ahogy a fejlődés megkívánja, tehát uj státusokkal, nem lehet. Nem is tudja elképzelni, hogy pl. hogy tudott az Anatómiai Intézet dolgozni, amikor ki van mutatva, hogy van 15 státusa és 40 kellene, hogy lehet elképzelni, hogy a klinikák ilyen körülmények között egyetlen státust is le tudjanak adni. Foglalkozik a szakorvosképzés kérdésével, pár éven belül ez az igény kielégíthetetlenné válik. Igazi szakorvost klinikán lehet képezni. Javasolja, hogy a Minisztérium felé egy felterjesztéssel éljen az Egyetem, amelyben mindezen tényekre felhivja a figyelmet, mert különben katasztrófális helyzet áll elő. A szakorvosképzést össze kell kapcsolni a tudományos munkával, stb. Ezek a kérdések mind olyanok, amelyekkel feltétlen foglalkozni kell, mert kihat a jövőre és nem szolgálja a fejlődést.

Törő: Egyetért Gegesi professzor ur által elmondottakkal. Az elméleti intézetek túl vannak terhelve, eddig is csak úgy tudták ellátni a munkát, hogy kénytelenek voltak demonstrátorokat bevonni az oktatásba. Javasolja, hogy fogadja el az értekezlet azt, hogy központi gyakornokok egy része klinikára is mehessen, tehát ne úgy mint eddig, hogy csak elméleti intézetbe.

Issekutz: A Művelődésügyi Minisztérium megállapitot- ta valamikor az oktatási normákat és azóta ezen nem változtattak. Abban a korszakban élünk, amikor nagy lépésekkel halad előre a tudományos kutató munka é.s a fejlődés megköveteli azt, hogy ezeken a normákon változtatni kell. Igen nagy káderfejlesztési terve van az Egyetemnek, szakorvosképzés, stb. A Minisztérium vegye figyelembe azt, hogy milyen hatalmas távlati terveket kell megvalósítani, nagyon fontos, hogy minél több fiatal kutató dolgozzon az Egyetemen. Az Egyetemek sokkal jobban ki tudják választani az igazi tehetségeket, mint a kutató intézetek. Az Egyetem feladata kiszűrni a legtehetségesebbeket évről-évre és irányítani tovább a kutató intézetekbe, stb. Rusznyák prof. javaslatához csatlakozik,