Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 28., VI. egyetemi tanácsülés - Az 1961. évi gazdálkodásról szóló beszámoló jelentés megvitatása
holi 3. hallgatókat túlmenően, szeroléletileg is káros hatásúnak mutatkozik . Az I.és II,éves hallgatók már tanulmányaik legelején azt látják* hogy egymással szorosan összefüggő stúdiumok elválnak egymástól, külön kollégiumban, kerülnek oktatásra, nem egyszer+a makroszkopos anatómia és a szövettan ismét egy tárgyat alkosson. Az igy összevont anyagot is ésszerűen redukálni kell, líem látszik ind-okoltnak az,sem, hogy a fejlődéstan külön kollégium keretében kerüljön oktatásra. Kétségtelen, hogy a fejlődéstan sok vonatkozásban kapcsolódik a biológiához, mégis, a je len helyzetben célszerűbbnek látszik az, hogy az anatómiával ás szövettannal együttesen ke-rüljön oktatásra, A tervezet szerint tehát: anatómia, szövet- és fejlőd éstan: egy tárgyat., képezne, amelyet Egyetemünkön két párhuzamos tanszék oktatna. Az első félévbep heti 5 elméleti.és 5 gyakorlati óra, a második félévben heti.3 elm* és 5 gyak. ór a, a harmadik félévben heti 4- elm. és 5 gyak.óra, a negyedik félévben.pedig heti 2 elm., és 5 gyak.óra lenne az anatómia oktatásának ideje. Ezen tárgy oktatása tehát, összesen 21o elméleti é3 300 gyakorlati órában töx'ténne, szemben a jelenlegi r ends térrel, amiken® m±a* valamint & szövet** én fejlődés** tan egyhetesen 255 elméleti ás 34-5 gyak.órában kerül oktatásra. Anatómia- szövet- és fejlődéstanból: kötelező kollokvium lenne a tervezet szerint: első és harmadik félév végén,szigorlat a negyedik félév végén. A második félév végén 5 szigorlat van a tervezetben, ezért anatómia kollokviumot nem javasolunk. Lényeges változást jelent a javaslat az élettan és kórélettan oktatására vonatkozólag, A javaslat szerint: az élettan és kórélettan egy tárgyat k$ ezp.e és három féléven keresztül kerülne oktatásra, mégpedig a Il.évf.első és második félévében, valamint a III.évf«, első félévében, A két tárgy összevonását több szempont indokolja, A fiziológia és patliofiziologia szemléletében és a kutatás módszereiben egyaránt egymással igen szoros rokonságban van. Mindkét tárgy oktatása során elkerülhetetlen,.hogy ismétlések, fedések ne legyenek. A fiziclogus az egészséges szervezet élettani működését csak,úgy tudja a hallgatósággal megértetni, ha a kóros működésre is utal, A pathofiziologusnak a kóros jelenségek magyarázata alkalmával ki kell térnie az egészséges szervezet működés éré is. A kát tárgy összevonását indokolja az is, hogy ha egy kollégium ke rőtén t>elül kerülne 117o. +különböző szemléletek alapján. Indokoltnak látszik tehát,
