Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 14., Kibővített egyetemi tanácsülés - Az elméleti tömb tanulmánytervének megvitatása
- 18 Tar,ián: Úgy tudja, hogy a Műszaki Egyetemen is nyitott aula van es nem hiszi, hogy probléma volna vele. Rektor: A lépcsőház kezdeti részét lehet úgy kiépiteni, hogy annak mégis legyen valami kapcsolata az aulával. Ennek a megoldása bizonyos lemondással jár, de nem lehet karbantartani egy aulát 2ooo hallgató forgalmat lebonyolító épületben, ha igy szabadon nyitvahagyják. Schőmer: Gondolt arra, hogy az I. emeletre kivülről egy lépcsőt hoznának, egy díszlépcsőt, amely reprezentatív fogadások alkalmával rögtön az aula_szintjébe hozná a vendégeket, elkerülve a lenti ruhatárat. Ennek a lépcsőnek a léte az épület ünnepélyességét emelné, de nincs hely. Nagyon szűk, a telek ahhoz, hogy az épületben valamivel ki tudjon lépni, vagy valamit meg tudjon mozgatni, mert rögtön kilép a telekből. Már az maga is városrendezésileg erősen vitatható dolog, hogy szabad-e a telken ennyit beépíteni. Rektor: Ha lezárnák most az általános problémáikat, akkor rátérnek arra, hogy a megadott tervezet alapján, szintén elvileg az egyes intézeteknek mi a megjegyzése, nem egészen részletekbe menően, mert ehhez újabb konzultáció kell. A most megadott tervrajzok alapján, a tervező elmondaná az ő problémáját azzal kapcsolatban, amit az intézetek felvetettek és igy kialakulna egy-két olyan elvi kérdés, amely a további tervezésekre alapvetően hatással lenne. Issekutz: Nem lenne'jobb, ha minden intézet megírná a maga észrevételét ? Re letör: Ez is szükséges, de ezenkívül nem árt, ha most egykét főbb megjegyzés elhangzik, mert hátha az egyes intézetek egymás megjegyzéseiből tapasztalatokat tudnak leszűrni. Mielőtt erre rátérnének még a fűtéssel kapcsolatos ismertetést szeretné hallani. Béry György gépészmérnök: Figyelemreméltó megjegyzés hangzott el a fűtéssel kapcsolatban;az egyik a központi hőenergia ellátás kérdése, a másik az épület megfelelő fűtési berendezése megoldásáról. A másodikkal kezdené, ezt két felé kell vá- lazstani, mert bármilyen rendszerű alapfütés lesz az intézetben, azok a helyiségek, amelyek a technológiai követelmények' szempontjából kondicionált -levegőt kívánnak, egyes speciális laboratóriumok és egyéb helyek, azok feltétlenül az alapfütés mellett megkapják a kondicionált levegőt is, azonkívül megkapják azok a helyek is, ahol légromlás következik be, akár az ott tartózkodó személyek száma, akár pedig valamilyen más munkafolyamat miatt. Igen nagy problémát okoz a megfelelő fütohatás biztosítása ebben a modern^ könnyű szerkezetű épületben, ami azt jelenti, hogy a külső határoló felületekben semmiféle hőtárolási lehetőség nincs és úgy áll a dolog majdnem mintha szabad levegőn lenne. Ez uj dolog, az ilyen jellegű épületek fűtési berendezésének helyes megoldása és nem is tud megfelelő példát erre hazánkban felhozni. A külföldi példáknál kondicionált levegővel van megoldva az egész fűtés,