Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 14., Kibővített egyetemi tanácsülés - Az elméleti tömb tanulmánytervének megvitatása
- 5 írj. A következő kérdés a laboratóriumok rendszere, amire egy gondolatot vet fel, amit tovább kell érlelni és meg kell fontolni, ^lvben a toronyépületek laboratóriumainak kiszolgálását, értve azon a gépészeti vezetékeket, mindenféle áramot, szivást, nyomást, meleget, hideget. Ezeknek a rendszere a toronyépület középső pillére mentén kialakított kb. 1 m. mély, kettős fal között lévő traktusban nyerne megoldást. Ez mindig megvan szakitva az egyes laboratóriumok bejárati ajtajaival és bizonyos fokig ebben a sachtban az összeköttetést befolyásolják a felmenő vasbeton pillérek, de szélesebb, mintha vasbeton pillér mérete, tehát a vasbeton pillér és a hátárfal közt úgy kell megválasztani, hogy a szükséges légvezetékek és egyéb vezetékek áthúzására, ill. elvezetésére meglegyen a lehetőség. Az az elképzelése, hogy ezzel a kettős falból kialakított sacht-tal biztosítaná a vertikális elosztást' és az ajtók fölött a vízszintes elosztást is telges mértékben. A födémeket vékony födémre tervezné, az előbb emlitett sulykérdés- re való hivatkozással. A laboratóriumi asztaloknak a kialakítását Javasolná úgy, hogy a középmenetben, tehát ennél a falnál lévő vezetékrendszerből a laboratóriumok asztalában a hátfalban, oldanák meg a belső főfaltól a laboratóriumi asztal megfelelő helyéhez kerülő vezetékek elhelyezését. Úgy képzeli, hogy a laboratóriumi asztalok kb. 5o-35 cm-es mélységű,hosszú, asztalmagas dobozzal indulnának. Az egész konstrukciót vasvázzal csinálná, kétoldalt üvegezve. A laboratóriumi asztal ezzel összeépítve kerülne megvalósitásra és a laboratóriumi asztal alatt az üvegtáblákon keresztül mindig ellenőrizhetők volnának a laboratóriumi g,sztal bizonyos helyéről a függőleges vezetékig menő vezetékszakaszok, tehát bármikor, bármelyik vezeték meghibásodása esetén, az asztal alatt mindig az üvegfalon keresztül ez ellenőrizhető. Ez egyben biztosítaná azt is, hogy nincs padlóban való elhúzás és a vezetékek nem kerülnek seholsem rejtetten való beépítésre, ami Javitás esetén bontási munkákkal, malterozással, festési munkákkalj stb-vel Járna. A belső kiképzésről szeretne még valamit mondani. Itt szeretné a nyilászáró-szerkezeteket alumíniumból készíteni,úgy a függönyfalat, mint a kétemeletes résznek a szalagablakait, az ajtók készülhetnek aluminiumtokkal, maga az ajtólap pedig müanyagboritással, vagy más megoldással, aszerint, hogy milyen helységről van szó. Követ csak az előcsarnok, aula burkolatánál kivánna felhasználni, itt feltétlenül helyet kell biztosítani megfelelő képzőművészeti alkotások részére is. A tanszéki és tanulóhelységeknek festett falai lesznek, a laboratóriumban pedig az igényeknek megfelelően, tehát csem- pézett, vagy müanyagfóliával boritott. A laboratórium közti válaszfalat esetleg meggondolhatnák, hogy ne 6_os vagy 12-es téglafalból csinálják, hanem faforgács-lemezből, amelynek a démontirozása, más helyre való áthelyezése sokkal egyszerűbben oldható meg, mint a hagyományos szerkezetnél, hangszigetelő képessége ugyanaz. Az volt a célja, hogy az épület megjelenésében, konstrukciójában, felépítésében Jelezze hivatását, a két toronyépület pedig ezzel a nyújtott, méltóságteljes tömeggel összekapcsolva, formai kialakításában* tömegei megjelenésében - érzésé szerint - egy reprezentativ karakterű kompozíció, ami méltó-
