Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. március 14., Kibővített egyetemi tanácsülés - Az elméleti tömb tanulmánytervének megvitatása

A konzultálások során Issekutz professzor úrral annyiban maradtak, hogy általában a tudományos intézetnek 2 szint­ben -való csoportositása, tehát: egy-egy a Biológia, Kór­élettan, Mikrobiológia, Gyógyszertan számára, funkcionáli­san nem okozna nehézséget. Sajnos az adott fronthossz mellett nem volt meg a lehetőség rá. A telek keskeny volta miatt ez a fronthossz nem biztosította, ahhoz több mint 5o m. front- hosszú toronyépület volna szükséges, hogy két szintbe tud­ják proporcionálni az egyes tudományos intézeteket és a te­lek-méret maga 57 m. mély, tehát teljesen rákerülnének a Heim Pál Kórház kerítésére az egyik oldalon, a másik vona­lon teljesen kijönnének az utcafrontra, az autóbusz állo­más elé, amit pillanatnyilag városrendezésileg eldöntött kérdésként kell kezelni, hogy a legközelebbi jövő forgalmi megoldása magával fogja hozni, hogy az autóbusz végállomás ott lesz a Mező Imre ut sarkán. Az épületet magát egy pár szóval körülírná, hogy hogy tar­talmazza az egyes helységeket. Az épületnek a me^közelitése a legnagyobb forgalmi útvonalról az Üllői ut végéről a leg­jobb, ezért az épület reprezentativ előcsarnokot és aulát magábafoglaló részét ide hozta. Nemcsak a forgalom miatt is helyes, hanem azért is, mert igy a tornyok, amelyek vár^s- rendezésileg kétségtelenül ezt a hátsóbb elhelyezést igény­lik, a telek másik oldalára kerülnek. A földszinten egy arány­lag nagyméretű előcsarnokba, amelynek reprezentativ kiállítá­sára megvan a lehetőség, jutnának be, szemben a bejárattal két széles, kb. 5-6 m. egyeneskaru lépcsőn jutnának fel az I. emeletre, az aulába. Ide az aula nagyságrendjéhez viszo­nyítva tulajdonképpen egy kis sliccen- a padlóban értve ezt a kimetszést - érkeznének fel ezek a lépcsők és térhatásban ez rendkívül imponáló és nagyvonalú eredményt adna. Az aula maga kétszintes és hogy az aulába beálló oszlopok ne zavar­ják esetleges ünnepélyek alkalmával az aula kilátását és hasz­nálhatóságát, egy architektorikus motívumot javasolt, az itt látható lamellás-szerű szerkezetet, amely egy vasbeton rácsos tartó pillanatnyi elképzelésében, amely rácsos tartó /annak a kialakítása egy későbbi tanulmánynak az eredménye lesz,fel­tétlenül nem lukasztott/ lehetővé teszi, hogy a kétszintes aulának a galériája és az egész aulának a mennyezete felfüg­gesztve készül ezekre a rácsos tartókra. Ez szerinte az aula használhatóságát erősen befolyásolja és amellett térhatásban is egy abszolút korszerűf extravagáns, de feltétlenül renre- zentativ és nagyvonalú terkialakitásnak adja meg a lehetősé­gét. A II. emelet megközelitése, innen az I. emeleten lévő aula földszinti szintjéről a galériákra szintén két egyeneskaru lépcsővel történik. Ennek szélessége mar csökkentett lehet, hiszen a II. emelet forgalma már lényegesen redukálódhat. Az épület kétemeletes, ill. háromszintes része rendszerében két szimpla traktusos épület. Ez a két szár, ami az aulához tartozik, az mindig egy tanszéki, vagy gyakorló laboratóriumi traktust megközelitő folyosóban folytatódik, ami által a két

Next

/
Thumbnails
Contents