Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. március 14., Kibővített egyetemi tanácsülés - Az elméleti tömb tanulmánytervének megvitatása
2í3 Rektor: A tanácsülést megnyitja, üdvözli a Tanács tagjait, dr .Eimonovits István elvtársat, az egészségügyi miniszter első helyettesét és a meghívott vendegeket. NAPIREND: Az elméleti tömb tanulmánytervének megvitatása. Rektor: Tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Középülettervező Vállalattól megkapták az Egyetem Elméleti tömbjének tanulmánytervét. A tanulmányterv ismertetése végett meghivta Schőmer Zoltán tervező mérnököt és kéri, hogy ismertesse a tervet. Schőmer: Mélyen tisztelt Professzor Urak ! A Középületter- vezö Vállalat, mint a rektor ur említette, kapta a megbízást az Elméleti tömb tervezésére, amely - azt hiszi - már programjában is az Egyetem igényeihez viszonyítva egy bizonyos mértékű megalkuvást jelentett. A program összeállításánál a legkisebb, legminimálisabb, feltétlenül szükséges igények legsürgősebb kielégítését vették figyelembe. A‘helykijelölésre szeretne bizonyos fokig kitérni, amennyiben a telket tervezői vonatkozásban nem tartja egy tudományos intézet számára a legszerencsésebbnek. Természetesen a helykijelölés már megtörtént, ezen nem tudnak változtatni, de biztos, hogy egy tudományos intézetnek e helyen való létesítése, amelynek további fejlődésével, terjeszkedésével is számolni kell, az adott helyen, ha megvalósítható is és nem okoz különösebb károkat, de nem jelent százszázalékos megoldást. Céloz itt elsősorban a forgalomra, amely a telket három oldalról is körülveszi, ami a tudományos intézet nyugodt munkáját nem jól •befolyásolja. A telek-nagyság is kívánnivalót hagy maga után, amennyiben a I0.500 m2-es terület a legszűkebben elégiti ki a kivánt programnak megfelelő épület számára szükséges teleknagyságot. A kérdés azonban megoldható ezen a telekméreten is azzal,, ha megoldható, hogy az Egyetem terjeszkedése a jelenleg megépülő elméleti tömb környékén a jövőben fejlődni tudjon. Az első probléma, ami a telekkel az adott hibák mellett felmerül városrendezési kérdés, ami itt nem exponált kérdés,de mindenesetre komoly vitát fog a város részéről eredményezni azért, mert magának a Nagyvárad-térnek rendezése talán csak forgalmilag xs, de architektorikusan méginkább olyan problémát -jelent jelenleg a várostestben, amelynek a megoldásához még a város nem mert hozzányúlni azért, mert annyira sokrétű, annyira heterogén maga az a térség, amit Nagyvárad-térnek neveznek, hogy ennek egy végleges architektorikus kialakítását, ma nem lehet megoldani, mert nem tudja átlátni az ember azoknak a környező intézményeknek a jövőjét, amelyek ennek a térnek határoló elemeiként jelentkeznek. Biztos, hogy a Nagyvárad-
