Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. szeptember 2., össztanári értekezlet - Megemlékezés Dr. Gegesi Kiss Pál rektor 10 éves egyetemi vezetői tevékenységéről
9 г rendnek meg kellett fordulnia: az elismerés és a pozíciók elérése legyen a velejáró, a tudományos munka nemcsak az eredményekért és a cim kedvéért van, hanem a tudományos probléma megoldása legyen a cél és igy váljék a tevékenység is tudományossá. Valaki azt mondhatná, hogy ez fából vaskarika pedig nagyon lényeges különbség van ebben a kettőben. Magatói értetődik,hogy az emberi természetben megvan az az igény, hogy a jó munkának az elismerését nyilvánítsák, türelmetlenné válik az ember, hogyha jól dolgozik, tudományos munkát ér el és azt lebecsülik. Ez magától értetődő igény, de nem lehet ez az ekűdleges tendencia és ezt meg kellett érteni és túl kellett jutnunk mindnyájunknak ezen. És én u^y érzem, hogy Egyetemünk túl jutott ezeken a problémákon és ez volt tulajdohképpen az uj Egyetem alapítási munka, amelyben én a kollegák, professzortársak bizalmából, mint vezető jelen lehettem ebben a testületben. Arra viszont mindig rendkívül vigyáztam, hogy minden fontos intézkedést minden elvi egyetemvezetői problémát a tanács összessége vitasson meg, alakitsa ki a véleményét. És ha nem is ért teljességében mindenki egyet, ha van is kisebbségi vélemény, de nyilt vitában alakuljon ki a vélemény és ez a kialakult vélemény szinte kényszeritsen engem a leghelyesebb végrehajtási módszereknek a megtalálására. Erre még a leghibásabb korszakaimban is rendkívül vigyáztam és ez a módszer, azt hiszem hozzájárult ahhoz, hogy ez az uj Egyetem mindnyájunknak ilyen közös munkájával ki tudott alakulni. Persze, hogy ennek a munkának a zajlásában voltak bizonyos zökkenők, voltak időszakok amikor én nem értettem^meg egyes professzorokat, voltak professzorok akik nem értettek engem meg, személyi ellentétek vagy elvi ellentétek alakultak ki, de azt hiszem az idő mindkettőnk részéről sok mindent felfedett ezekből a meg nem értésekből és azt hiszem, hogy az elmúlt évek különösen az elmúlt három év munkája kapcsán, mintha mindig jobban és jobban, valóban ez az egységes kialakulás haladna előbbre az egyetemi tanárok közösségében a dékánok, a rektor, a rektorhe-^ lyettes vezetésével együttessé válna az egyetem vezetése. Nem gondolom, hogy ebben nagyon tévednék. Ami a jövőt illeti én kivánom, hogy Egyetemünk ezen a megkezdett utón haladjon sikeresen, eredményesen tovább, professzortársaim akikre a nép. a párt, a kormányzat egyik nagy kincsét egy egyetemet, egyetemi intézeteket, klinikákat, beteganyagot, tudományos problémákat, az ifjúságot, a jövőt rábizta. ebben a szép és megtisztelő feladatban még sok sikert érjenek el és ebben a munkában sok örömet találjanak es kapcsolják össze az egyéni életük örömeit és boldogságait ezzel a munka adta, az alkotás, a teremtés adta nagy örömökkel és kielégüléssel. Kívánom, hogy jó egészségben és ilyen boldogságban érje meg, az egyetemi vezető kollektive, . / .
