Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 15., rendkívüli tanácsülés
4 A történelemre hivatkozva hiába próbálták visszatartani, megakadályozni a magyar proletáriátust, hogy ne teljesítse feladatát, a Kommunisták Magyarországi Pártjának xxsx vezetésével 1919-ben uj márciust hozott. Ez a március már apáink márciusa volt, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép márciusa. Ismét a nemzetközi haladás élcsapatában foglaltun helyet, vivtuk harcunkat a jobb, a - szebb, az igazabb életért, a ahazárulás és a nemzetközi imperializmus ellen. Az első magyar proletárdiktatúra a világ leghaladóbb aueiiK±± országa Szovjetoroszország mellett küzdött az elnyomás,sliEX a zsarnokság ellen . Az 1848-as és 1919-es hagyomány adott erőt a magyar nép legjobbjainak ahhoz a harchoz, amelyet a Horthy-fásizmus népellenes rendszere ellen vivtak. Ezért nem lehet márciusról úgy beszélni, hogy ne emlékezzünk meg a magyar kommunisták mártírjairól, Schőnhertz Zoltánról, Ságváry Endréről, akik a II. világháború alatt a kommunisták nevében szerveztek a nemzeti egységfrontot, az ország függetlenségéért, a társadalmi haladásért. 1945. április 4- én uj élet kezdődött el hazánkban. A testvéri szocialista országokkal együtt szoros barátságban a Szovjetunióval megvalósultak és megvalósulnak azok a tervek, melyeket a magyar nép legjobbjai a nép felemelése érdekében megalkottak. A magyar nép a kommunisták vezetésével uj országot épitett, az urak országából, a dolgozók országát. Az épitó munka megköveteli, hogy a magyar történelem utolsó száz évének tanulságait hasznositsuk. Ha 1848 és 1919 tanulságait összegezzük, megáálapithatjuk, hogy a magyar szabadság gondolata szorosan egybefonódik a világszabadsag gondolatával. Sokan próbálták ezt a történelmi leckét eltakarhi, hol nyiltan, hol burkoltan, de egy céllal elkar-áták hitetni a magyar néppel, hogy egyedül vagyunk, hogy a történelemnek csak játékszerei vagyunk, Ezek a atjfdesadók akár jóindulatúan, akár rosszándék- kal hangoztatták nézeteiket, teljesen figyelmen kivül hagyták a történelem tanulságát. De különösen nem tanultait az utolsó 15 év történetéből, mert a magyar szabadság ma egyet jelent a világszabadsággal, a szocialista világrendszerhez való tartozás ad erőt nekünk ahhoz, hogy ez ne cs ik frázis, 1 élő valóság legyen. A proletár nemzetköziség a XX, század legnagyobb eszméje, mely egyenrangúvá és erőssé tesz minden nemzetet, legyen az kicsi, vagy nagy. V Március tanulságai közül kiemelkedik a nemzeti összefogás eszméje. Kossuth és tábora a nemzeti egység, a nemzeti összefogás programjának megvalósitásáért harcoltak, azért, hogy minden állampolgára e hazának, aki nem ellensége a szabadságnak és a társadalmi haladásnak, megtalálja a helyét a nemzeti felemelkedésért küzdők táborában, s bekapcsolódjon az ország- épitő munkába. Az 1919-es proletár forradalom és a magyar kommunisták 1945 utáni tevékenysége is arra hivja fel a figyelőmet, hogy az ellenség kivételével mindenkire számitani kell az ország felvirágoztatásáért folyó tevékenységben. Ma a magyar Szocilaista Munkáspárt vezetésével a kommunista Magyar- ország felépítéséért akni alakult ki a nemzeti egység, azért, hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vegyen. 51Ъ
