Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. február 22., V. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések

14 tulaj donságait is. Az érintkezés közöttünk inkább csak hivatalos jellegű. Néhány idősebb professzor­tól eltekintve, a többi professzor elfoglaltsága rendkivül sokirányú. A túlzott igénybevétel káros következményei, nem annyira most, hanem majd az elkövetkezendő években mutatkoznak mag, amikor a most nevelkedő generációk át kell vegyék az "öregek" helyét.' Rektor: Azért tartotta ezt szükségesnek, hogy a Tanács tájékozódjon és foglalkozzon ezzel, mert december végére Ígértük a Minisztériumnak,hogy elkészítjük a minősítéseket, professzori szinten egy bizonyos késéssel el is készültek ezek. Ta­nácstagjaink közül csak még Mozsonyi dékán elv­társsal nem volt alkalma megbeszélni a kérdést, de az is készen van, a rektorhelyettes elvtársak és a dékán elvtársakkal már ezt sikerült megbeszél ni. Arra törekszik, hogy ez a beszélgetés nyugodt, baráti beszélgetés szintjén történjék, hogy való­ban, amit a dékán elvtárs a professzorokkal való foglalkozásról mondott, est tanácsi szinten is érezzék a tanácstagok, érezzék, hogy nagyon fon­tos a személyük, a munkájuk és erre a kormányzat, a kormányzat képviselője, az egyetem vezetője, kellő súllyal készül fel és kellő formák között foglalkozik. Az a benyomása és meg kell mondani, hogy annak idején, amikor Rákosi elvtárs itt volt a Párt ak­kori első titkáraként és most, amikor Kádár elv­társ itt volt, mint a Párt mostani első titkára, határozottan bejelentette azt az igényt, hogy az egyetemi tanárokkal az ország vezetőinek sokkal többször, sokkal részletesebben kell foglalkoz- niok személyes vonalon is, nemcsak beszédek és stb. formájában. Teljesen egyetértettek ezzel a problémával, tehát remélhetőleg ez előbb-utóbb meg­oldódik. Nem ért egyet azzal, hogy felszínesen ismerjük egy­mást, azt hiszi, hogy ezt azért mondja Tarján pro­fesszor elvtárs, mert nem olyan régen került Egye­temünkre, de tessék elképzelni, mi itt vagyunk egynéhányan, akik medikus korunk óta, azaz 1917- 192o. óta nap-mint nap találkozunk, együtt szigor­latoztunk, együtt voltunk gyakornokok, együtt let­tünk tanársegédek, stb. szóval nagyon sok egyetemi dolgozó inténziven ismeri egymást. Persze, hogy ez az ismerettség megfelelő-e most már, az Egyetem fejlődésének mai fokán, ez valóban megvizsgálandó volna, mert az ismerettségben nagyon sok szubjek­tív elem van. Hogy most az intézetében milyen a munka, az intézetét hogy vezeti, gyakorlati munká­ja, tudományos tevékenysége milyen, arra valóban

Next

/
Thumbnails
Contents