Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 26., II. egyetemi tanácsülés - Az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem 1961. februárjában tartandó 10 éves évfordulója megünneplésének terve
4 szakmailaê kevésbbé képzett embereket léptettünk elő, mi-g másutt idősebe és érettebb oktató előléptetése nem volt lehetséges. Jelenleg a munkamódszer az, hogy néhány hónapon keresztül összegyűjtjük az előléptetésekre vonatkozó Javaslatokat és azt összevetve a lehetőségekkel együttesen készítjük el.- így az aránytalanságok bizonyos mértékig ki- küs zöbölhet ők. Az egyetemi oktatók szakmai és politikai fejlődése' Az ellenforradalom előtt gyakran hangzott el Egyetemünkön olyan -megállapítás, hogy az oktatók egy része szakmai káder, másrésze pedig politikai káder. A kettőt élesen különválasztották és sokan úgy értékelték, hogy a szakmai és politikai fejlettség szinte egymást .kizáró. Az ilyen megállapítások egyértelműen nem feleltek'meg a valóságnak, azonban kétségtelen.tény az, hogy sok olyan oktatónk voll, akire kizáró-- lag vagy a szakmai, vagy a politikai fejlettség volt Jellemző. Ezen a téren az ellenforradalom óta óriásiutat tettünk meg. Párttagságunk, a KIBE és a szakszervezeti vezetők döntő többsége mamár amellett, hogy aktiv politikai munkát végez, korának megfelelő helyet foglal el a szakmai ranglistán is, ügy az oktató- gyógyító, mint a tudományos munkában a politikai káderek döntő többsége végez ugyanolyan, vagy még színvonalasabb szakmai munkát, mint a kevésbbé politizáló, -úgynevezett ;íszakmai káderek'". Kétségtelen ugyanakkor, hogy nég ma is sok olyan oktatónk van, aki az Egyetem politikai életéből nem veszi ki részét és szigorúan csak szakmai téren ténykedik. Megvitatandó problémák Évi átlagban 60-70 idősebb oktató kerül el Egyetemünkről, aminek eredményeképpen egyes intézetekben a néhány évvel ezelőtti elöregedés teljesen megszűnt, sőt az a veszély fenyeget, hogy egyes helyeken az egész oktatói kar, bár tehetséges, de kevés tapasztalattal - rendelkező fiatalból fog állani. Kérdés, hogy a'kádermozgatásnak ez az " üteme fenntartható- e ? Az Egyetemi d'anács határozata alapján az újonnan végzett orvosok legalább 2 évig elméleti intézetben kötelesek dolgozni és csak utána választhatnak klinikai szakot. Az 1959-es és 196o-as évben ez azt eredményezte, hogy a klinikák létszáma csökkent, az elméleti intézeteké növekedett, igy a kliniká kon ténylegesen kevés a beosztott orvosok sz, na. Az elméleti intézetekben dolgozó fiatalok igen nagy szánban végleg ott is akarnak maradni, mivel megszerették az elméleti kutató munkát? másrészt az elméleti intézetekben gyorsabb az előlépési lehető ség és Jobb az anyagi helyzetük. Kérdés, hogy 2-3 év elméleti intézeti munka után erőteljesen szorgalmazzuk- e a klinikádra való átmeneteit, vagy pedig lázi tusunk azon az elvi állásponton, hogy újonnan végzettek csak elméleti intézetbe mehetnek ? - “ ' Budapest, i960, október 2o. 2224. dr. Gegesi Kiss Pál s.k. rektor
