Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. május 25., Kibővített egyetemi tanácsülés - A Budapesti Egyetem körzetéhez tartozó megyék egészségügyi munkájának segítésének megtárgyalása
- 27 3n hozzászólásában arra, hogy rendkívül fontos feladata van a kórházi osztályoknak az orvosok nevelésében. Nyilvánvaló, hogy a fiatal orvosok nevelése nemcsak az egyetemen történik. Az egyetemen kaphat egy általános elvi irányi- tást, azonban annyi marad meg belőle, amennyit a területen a gyakorlatban lát. Az Egyetem és a terület kapcsolatában tehát a leglényegesebb szempont, hogy az orvosok nevelésében a kórházi gyakorlatok viszonylatában szoros együttműködés épüljön ki. Kevés szó esett arról, hogy milyen együttműködés kivánatos a személyi és káder-kárdé- sekben. Egy-két konkrét kívánság vetődött fel a helyettesítésekről. De szeretne emlékeztetni arra, hogy jelenleg olyan stádiumban van az egészségügyi ellátásunk, hogy nagyjában és egészében az idén talán már betoltunk minden orvosi állást. A káder-gazdálkodás alapvetően már az egyetemről kikerülő a fiatal orvosokkal oldható meg és kevésbé az egyes területek közötti mozgással. Van ugyan egy elvándorlási készség azokról a területekről, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése előrehaladott, de egy-két éven belül az egész országban hasonlóvá válik a helyzet, tehát a káder-hullámzásnak ez az alapvető oka meg fog szűnni. Ez azt jelenti, hogy a káder-gazdálkodásban nekünk tervszerű távlati terv alapján kell állásfoglalásunkat kialakítani. A múlt évben lehetőséget kapott a terület, hogy fiatalokat megfelelő ösztöndijjal irányítson az Egyetemre, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy végzés után oda visszamennek. Ez azt jelenti, hogy az Egyetem és a terület kapcsolata az orvosképzés viszonylatában úgy alakul, hogy már az első éves hallgató irányításával kölcsönösen érdekeltek, tehát a káder-irányitás nem a hatodév végén fog megtörténni. Ha jól akarjuk végezni a munkánkat, már az egyetemi stúdium időszakában a területről az Egyetemre küldött hallgatók nevelését, érdeklődési körét úgy fogjuk befolyásolni, hogy az a terület egészségügyi ellátásának megfelelő legyen. Nagyon sok probléma vetődött fel az egészségügyi felvilágosítással kapcsolatban. Azt hiszi, hogy az egyes szaktárgyak programjának a felülvizsgálatánál ezt feltétlenül figyelembe kell venni, a kórházi gyakorlatoknak ki kell egészülni olyan követelmény- nyel*, hogy már a medikus évek alatt végezzenek fel világosi tó munkát. Ilyen irányban kapjanak segitséget az oktatóktól, a területi kórházak vezetőitől és ellenőrizzék is, hogy végrehajtják-e program szerint ezt a feladatot. Felvetődött a középkáder-továbbképzés igénye. Nem hiszi, hogy ebben az Egyetem jelenleg segíteni tudna, mert hiszen ez országos viszonylatban rendezetlen, Szakszervezeti vonalon van egy mozgalom,hogy a vezető középkáderek továbbképzésének a problémáját meg oldják, azonban ez eléggé kidolgozatlan^még. Az elkövetkező években igyekszünk ezt megfelelő mederbe terelni, talán a Szakszervezet által rendezett kozépkáder- továbbképzésbe kapcsolódhatnának az egyetemi oktatók és igy nyújthatnának segitséget. •A
