Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. április 21., Rendkívüli ünnepi tanácsülés - Vlagyimir Iljics Lenin születésének 90. évfordulója alkalmából
2í//o 1917. októberében Oroszországban győzött a szocialista forradalom és ezzel lezárult az emberiség előtörténete. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme olyan uj kor kezdetét jelentette, amelyben a civilizált emberiség történelmében először született kizsákmányolástól mentes társadalom. A kapitalista társadalmi rend megdöntésével a földkerekség l/6-án megkezdődött a szocialista forradalmak kora; az a kor,amelyben a dolgozó tömegek nem öntudatlan áldozatai többé a társadalom fel nem ismert törvényeinek, hanem saját sorsuk öntudatos kovácsolói. Ezen az uj világ felé vezető utón az első, a döntő és a minden nép számára világtörténelmi fordulópontot jelentő lépés Lenin nevéhez fűződik, az ő örök dicsőségé. Születésének 90. évfordulóján emlékezünk meg ma Vlagyimir Iljics Uljanovról, Leninről, arról az emberről, "akinél, mint Barbusse mondotta, többet az emberekért senki nem cselekedett". Akik ma emlékezünk rá, késői kortársakat, örömmel és büszkeséggel, tisztelettel és meghatottsággal tölt el a tudat, hogy az elsők között lehetünk, akik az élet valóságán keresztül érthetjük meg életművének jelentőségét, érezhetjük munkásságának eléggé fel nem mérhető eredményeit. A népi demokráciákban az emberek százmilliói épitik a szocializmust, a Szovjetunió a kommunizmus küszöbén áll. És, hogy e igy van, és hogy már ma van igy, az elsősorban Lenin életének és munkásságánek köszönhető . Az idealista történelemirás arra a hamis nézetre épi- tette fel történelemábrázolását, hogy az emberiség története nem más,mint nagy emberek cselekdeteinek láncolata. Marx és Engels és nem utolsó sorban Lenin bizonyitóttá be, hogy a történelmet nem a nagy emberek, hanem a néptömegek alakitják. Oroszországban is a társadalmi fejlődés objektiv körülményei érlelték meg a nép forradalmi energiáját és ez ihlette, sarkalta gondolkodásra és cselekvésre Lenint. Lenin pedig vezette a forradalmi energiától fügött orosz népet és azon keresztül az emberiséget a kapitalizmus megdöntéséért, a szocialista forradalom győzelméért vivott harcban. A történelemformáló erő ez a kölcsönhatás a forradalmi nép és a nagy ember, a forradalmi vezér között. Marx és Engels, a tudományos szocializmus megalapítói, a fejlődő kapitalizmus törvényszerűségeit állapították meg és bebizonyították, hogy a kapitalizmus pusztulása történelmi szükségszerűség. Lenin a marxizmust továbbfejlesztve a kapitalizmus legfelsőbb fokának, az imperializmusnak törvényeit fedte fel és bebizonyította,.hogy korunkban elkövet-
