Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. szeptember 5., Rendkívüli tanácsülés - Az egészségügyi miniszter elvtárs szeptember 3-án kelt 26.906/1959 sz. rendeletének ismertetése

goztak. 1955/56. tanév é&tk 1956. októbere, novembere, az 1956/57-es tanév, az elmúlt 14 év legnehezebb évei voltak egyetemünkön. Az 1958/59-es tanévben már köny- nyebb kezdett lenni a helyzet és már csak a dékán napi munkaköre nehezedett Babies elvtársra. Hogy ezekben az időszakokban az Egyetem vezetését úgy tudta vinni, hogy eredményes munkát végezhettek és úgy jutottak át ezen az időszakon, hogy nem kellett szégyenkezniök, ezt nagyban köszönheti Babies dékán elvtárs segítségének. Hogy 1957-ben újból megindult az egyetemi oktatás, konszolidálódott a helyzet, s mindez Egyetemünkön nagyobb zavar és baj nélkül lezajlott, ebben a munkában Babies elvtársban mindig^ hűséges, megbízható munkatársat kaptak. A legnehezebb feladatokat, népszerűtlen feladatokat vállalta^ és legjobb tehetsége szerint segitett ezeknek a kérdéseknek megoldásában. Mint az Egyetem mostani rek- - tora természetesen egyetért az ügy mostani elintézésével, egyrészt azért, hogy tehermentesítve Babies elvtárs nagy erővel és eredménnyel tudjon működni fontos uj munkakörében az Akadémián, azonban bizonyos fokig a nagy' harcok emléke bizonyos veszteség érzéssel és szomorúság érzésével tölti el*

Babies elvtárs és ő^ nehéz időkben kováesolódtak össze, mindig biztak az emberben, biztak a jövőben, bíztak az életben és ez a mostani döntés végső fokon helyes, mert a magyar tudományos életet a magyar egészségügyet szolgálja. Egy-két nap alatt ezek a kinzó fájdalmas érzések el fognak tűnni, arait a baráttól e munkakörben való elválás okoz és tovább fognak más munkakörben eredményesen együtt küzdeni. Annál is inkább igy lesz ez,mert Tarján professzor, az uj munkatársunk. Komoly töprengés és gondolkodás után alakult ki, hogy ezt a nehéz munkakört ő töltse be és teljes mértékben bizunk benne. Jobban bizunk benne, mint - ahogy ő sajátmagában bizik, segiteni fogjuk őt ezen uj munkakörében.

Midőn megköszöni mint rektor, mint elvtárs és úgyis mint régi barátja Babies elvtársnak azt a támogatást amit tőle kapott, elismerését fejezi ki dékáni munkakörében végzett, jó munkájáért és kéri, hogy továbbra is ugyanazzal a szeretettel támogassa az Egyetemet, az ifjúság, a magyar egészség ügyét, mint eddig. Kéri Tarján dékán elvtársat, hogy küzdje le magában a kezdeti nehézségeket, a bizonytalanság érzését, fogadja támogatásukat, az őt körülvevő elvtársak segítségét és ezzel a támogatással szép sikereket fog elérni. A három dékánhelyettes elvtársnak dr.Gábor György docens, dr. Boros Sándor docens és dr. Halmai János egyetemi tanár elvtársaknak, akik újonnan kerültek be ezekbe a munkakörökbe és még nem dolgoztak benne, nekik is ugyanezeket adja tanácsul. Lelkes, nagyon óvatos, nagyon- 6 -