Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. február 24., V. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
"'"'s K Beszámoló : a Budapesti Orvostudományi Egyetemi Sport Club /OSC*/ 1959 évi munkájáról* 1959. Egyetemünk sportéletében a jelentős fejlődés éve volt, A fejlődés megmutatkozott, mind a minőségi eredmények javulásában, mind a . sportéletben résztvevők számának emelkedésébenr A fejlődésben számos tényező játszott szerepet, melyeket a következőkben az egyes munkate-- rületek tárgyalásakor részletesen ismertetek, bevezetőben csak azt a döntő körülményt szeretném aláhúzni, hogy a sportclub vezetése az egyes kérdésekben való konkrét döntések azon a szilárd eszmei - politikai bázison történtek, melyeket a Párt művelődés politikája határozott meg. Nagy előrelépést jelentett ebben a vonatkozásban is, ho^y 1959-ben az egyetemi KISZ szervezet jobban, mint a múltban bármikor resztvett a sportclub vezetésében. Vezetési, szervezési munkák. Szervezési téren a legjelentősebb esemény az 1959. március 6-i Közgyűlés volt. A Közgyűlés elfogadta az 1957. májusában megbízott ideigle- nes^vezetőség beszámolóját /előadta: dr, Sujbert Pál az ideiglenes vezetőség ügyvezető elnöke/ és a sportclub alapszabály és programmtervezetét. /Előadta: dr. Pronkl Róbert ügyvezető helyettes./ A Közgyűlés megválasztotta az OSC, elnökségét, Az OSC. tanárelnöke: dr. Nagy Dénes, elnökhelyettesek: Halai Tibor, dr. Sujbert Pál. ifjúsági elnök: Kottász Sándor, főtitkár: dr. Prenkl Róbert. Az elnökség tagjai: dr. Abád Jó- zsefné, Babáy József, dr.Czerődi Sándorné, Farkas Pál, dr. Kausz 1stvár Kerényi Tibor^ Rózsa Imre, dr. Somogyi Endre. — A Közgyűlést megelőzően a szakosztályok tartották meg vezetőségválasztó értekezleteiket. — így 1959 évi feladatainkat szilárd szervezeti keretűk között végezhet, tűk. Hozzátehetjük még, hogy az eddigi tapasztalatok szerint ez a szervezeti forma felel meg a legjobban az egyetemi sportélet sajátságainak. A sportclub munkáját segitő es ellenőrző szervek közül az Egyetemi és Főiskolai Sport Központtal jó kapcsolat alakult ki. A két szélsőség - minden apró-cseprő dolgot megbeszélni, illetve teljesen függetlenül dolgozni - között sikerült a helyes együttműködést biztosítani. A KISS szervezettel való kapcsolatról már bevezetőben megemlékeztem. Az' egyetemi sportélet egyéb területeihez képest viszonylag elmaradt a dolgozók tömegsportjának területe. Ebben az anyagiak mellett szervezési nehézségek játszották a főszerepot. A szakszervezeti sportfolelős hálózat nem volt ütőképes, nem lehetett rá építeni. Az^egyetemi sportélet irányításánál azt a helyes elvet tartottuk szem előtt, hogy az egyetemen minden sporttal kapcsolatos feladatot egy szervnek, a sportclubnak'kell megoldani, azon szervek segítségével, melyek //jí programjában ugyancsak szerepel a sport, ./Testnevelési Tai> szék, KISZ, Szakszervezet./ A_ Testnevelési Tanszékkel igen eredményes volt az együttműködés, A nagy tömegeket megmozgató rendezvényeket a'Tanszék, segítsége nélkül nem tudtuk volna az elért szinten lebonyolítani» /KIMSZ megalakulásának /
