Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. február 24., V. egyetemi tanácsülés - Egyetemünkön a testneveléssel és az egyetemi Sport Clubbal kapcsolatos kérdések megvitatása
39 Tar.ján: Olvasta a beszámolókat és eszébe jutott a diákotthoni kérdés, úgy látja a sportlétesítmények kérdésében is hátrányosabb helyzetben vagyunk. Visszatérve a létesítményekre kérdezi, hogy milyen lehetőségek vannak pl.*a Kossuth Akadémia területén egy sporttelep megvalósításával. Emlités történik a beszámolóban bizonyos kabinok béreléséről, röplabda pályákról, stb. Ezeknek a megvalósitására most nincs lehetőség? Amennyiben egyetért a tanács ezekkel, akkor lehet kérni a jövőre vonatkozólag. Rektor: Teljes mértékben osztja Kutasi elvtárs felszólalását, A tpvéóbi fejlődés attól függ, hogy lesz-e létesítményünk vagy sem. Vegeredmenyben azok akik foglalkoztak az egyetem sportkérdéseivel visszamenőleg láthatják*,hogy amit létesítmény nélkül el lehetett érni lelkesedéssel, tervezéssel, társadalmi munkával azt az egyetem elérte. Elsők voltunk, akik megszerveztük a sportnapokat, létrehoztunk alapítványokat, mozgásba hoztuk ezeket a kérdéseket. Azért csináltuk ezt, mert az egyetem vezetői között többen voltunk' ak tiv sportolók és nagyon jól tudjuk a pport jelentőségét. A sportnak a mi társadalmunkban még fokozottabb súlya van, hiszen az ifjúság, a dolgozók nevelésében órjasi a sport jelentősége* a tudat kialakításában, a tudat formálásában. Adva van egy nagy kollektíva, mintegy 7 ezer ember és nem. tudjuk hogyan összehozni ezeket az embereket". Ha nekünk létesítményeink volnának, akkor ebből a 7 ezer emberből három ezret nyilván meg tudnánk agitálni, hogy aktiv sportoló legyen. Ebből, ha csak havi 5 ft-ot fizetnének, akkor is évi 180 ezer ft. állna rendelkezésre. De hogyan agitáljuk őket? Nincs meg ehhez a megfelelő bázis. A, dolgok nagyon szorosan összefüggnek egymással. Tisztában van természetesen azzal, hogy népgazdaságunknak nincsenek korlátlan lehetőségei, vannak azonban gondolatok, amelyeket tálán mégis érvényesíteni lehetne. Miért tudnak a termelő üzemek létesítményeket létrehozni? Mert pénzük van, a termelvények után egy bizonyos alap rendelkezésükre áll. Nekünk is lehetne pénzünk mert^z ápolási dijak, amelyek befolynak az állam pénztárába, -ugyan, úgy termelvények, mint amit az üzemben termelnek. Ez évenként mintegy 50 millió ft-ot tesz ki, ha mi ebből egy bizonyos százalékot visz- szakaphatnánk ilyen létesítmények megteremtésére akkor sokkal könnyebben mennénk előre. A Műszaki Egyetemnél pl. a külső megbízásokból befolyó pénz hatalmas összegre megy fel és ez az az alap, amit a rektor ilyen célra felhasználhat. Nálunk ugyan igy lehetne a betegellátás kérdését megoldani. « * / • / •
