Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. február 3., IV. egyetemi tanácsülés - Egyetemünk Üllői u. 25. sz. alatti leánydiákotthona helyzetéről készült jelentés megbeszélése
- 19 a fejlődés ellenére is vannak súlyos problémák. Maga részéről főként az állami vonal munkájával kíván foglalkozni, bár ez nem függetleníthető a Párt és a KISZ munkájától. Az ittlévő elvtársak azonban majd ki fogják egészíteni az ő hozzászólását. Nem tudja Hetányi elvtárs által történt látogatáson Egyetemünk részéről ki, vagy vett-e részt valaki, ha nem vett részt senki, akkor ez is egyik oka a Jelentésben fegisztrált hiányosságoknak. A Jelentés felveti, hogy helyes-e a diákotthonokban évfolyamok szerinti elküíönitást csinálni. Bizonyos szobákban I.éves hallgatók, bizonyos szobákban II.éves hallgatók vannak, természetesen a szobavezetők mindenütt felsőévesek. Ezektől közvetlenül megkapják az alsőévesek a segítséget, az irányítást. Ezt az elrendezést helyesnek tartja. Ha problémák vannak, úgy gondolja azok nem elvi^kérdések, hanem a végrehajtásban rejlenek. A diákotthonok diákbizottságai munkájában vannak a problémák, a diákotthonok igazgatói munkájában vannak hiányosságok, mert sokszor nem viszik le, vagy nem helyesen a feladatokat és az irányítást egészen a szobákig. Nem tájékoztatják az ifjúságot, 'hogy mik a célkitűzések. Csak igy merülhet fel egy elsőéves hallgatóban, hogy őt lenézik a felső évesek, és nem veszik be a közösségbe. A diákotthoni igazgatók ezt ne csak regisztrálják, hanem tegyenek is ellene valamit. Másik lényeges kérdés a kollégiummá való szervezés tempója. Ezzel a kérdéssel is már nagyon sokat foglalkoztunk és minden oldalról megvizsgáltuk, hogy milyen módon alakíthatjuk át a diákotthonokat' kollégiummá. Erre vonatkozólag elképzeléseink már megvoltak mielőtt még a KISZ Központi vezetősége és a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott körlevél az -irányelveket ismertette vo3aa. Tehát Egyetemünkön a kollégiummá való átszervezés tervszerint folyik. Nem véletlen, hogy a Naphegytéri diákotthont választottuk ki első lépcsőként ebben a kérdésben. A tárgyi feltételeket itt láttuk a legbiztositottabbnak és egyéb erkölcsi, nevelési feltételeket is. Egyszerre nem lett volna helyes valamennyi diákotthonban cáinálni keveset. Ebben elvileg megyegyztünk. Anyagi erőnk_korlátozott, erkölcsi és egyéb támogatás is bizonyos mértékig korlátozott és minden tekintetben megfelelő embereket kiválasztani szintén i^en nehéz dolog. Hogy erőinket ne forgácsoljuk szét, ezért állítottunk össze olyan munkatervet, hogjj ne egyszerre kis segítséget adjunk az egyes diákottho- noknak, hanem salypontozzuk a problémák megoldását.
