Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. február 3., IV. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
Az Etikai Bizottság működésével kapcsolatos problémák megbeszélése. III. Rektor; üdvözli ezen napirendi ponthoz xneghivott dr. Petényi Géza egyetemi tanár elvtársat, az Etikai Bizottság elnökét. Jelenti, hogy az Etikai Bizottság elnökének, valamint a Szakszervezeti Bizottság elnökének jelentését a Tanács tagjai sokezorositva megkapták /3.sz.melléklet/. Megjegyzi, hogy azért vált szükségessé a kérdéssel Tanácsülésen foglalkozni, mert sok probléma merült fel, hogy egyáltalán hogyan működjék az Etikai Bizottság. A Minisztérium is és a Szakszervezet is vet fel kérdéseket és problémákat. Eéri a Tanács tagjait, hogy esetleges észrevételeiket tegyék meg. Somogyi; áttanulmányozva az Írásos anyagot, úgy véli, hogy az nagyon jó hangnemben veti fel az Egyetemen lévő problémákat és kérdéseket. Vitatkozni kiván azzal a szemlélettel, mely az utóbbi időben eléggé általános, elsősorban azt teszi kritika tárgyáva, hogy kevés az etikai ügy az orvosegyetemen. Megítélése szerint nincs lehetőség összehasonlításra az orvosegyetem és a közkórházak között. Véleménye szerint az Etikai Bizottság munkájában csak végső megoldás az adminisztratív intézkedés. A probléma elsősorban nevelési kérdés, feladata a Szakszervezetnek, a EISZ-nek ée a Pártszervezetnek is. Ha neveléssel, beszélgetéssel nem tudnak eredményt elérni, akkor kell az etikai bizottságnak a kérdéssel foglalkozni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy^az Etikai Bizottság kizárólag csak akkor foglalkozzék ügyekkel, ha aktát kap. Bizonyos elvi megállapításokat tehet az Etikai Bizottság akár a Rektor felé, akár közvetlenül a professzoroknak tanácsüléseken, vagy a Szakszervezet felé. Bizonyos segítséget ad|jat az intézeteknek is a felmerült problémákkal kapcsolatban; hívja fel az intézetek figyelmét, hogy^milyen etikai vétségek fordulnak elől Ennek a kérdésnek a megoldása természetesen nem megy máról-holnapra, hosszantartó, türelmes munkára van szükség, de ilyen aktiv nevelőmunkával eredményeket lehet elérni, ezáltal ezek a vétségek a jövőben feltétlen csökkenő tendenciát kell hogy mutassanak. A jelentés 4. pontjával kapcsolatban megjegyzi, hogy bizonyos esetek megfelelő formában történő nyilvánosságra hozatala célszerű lenne, erre vo-
