Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1960. január 21., Össztanári értekezlet - Beszámoló a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusáról

- 19 nem válik olyanná, mint szeretnénk. Ez érthető, mert az egyetemi nevelés alatt nem mindenben egyértelmű behatás_alatt áll. Még ha az oktatók többsége a marxiz­mus -lenini zmus alapján oktatna is, még akkor sem mond­hatjuk, hogy nem hat száz más tényező is a fiatalokra, csalad, baráti kör, film, szinház, stb. Ennek ellenére is nagyon lényeges kérdés, hogy az Egyetemen milyen befolyás éri, mert a család esetleges ellenkező befo­lyását csak úgy lehet ellensúlyozni, ha itt az Egye­temen teljes egészében marxista-leninista irányú lenne a nevelés. Ebben a kérdésben hárul a professzorokra a legnagyobb feladat. A professzoroknak példamutatónk­nak kell lenni és magatartásukkal befolyásolni a fia­talságot. Ebben a kérdésben nagy felelősség van a professzori karon és itt a tennivalókat a kongresszus is hangoztatta. Hantos elvtórs kiegészítette referátumát, hogy az ideológiai kérdésekben megalkuvás nincs, azonban türe­lemre itt is szükség van, türelemre mindenütt szük­ség van, kivéve saját hibáinkkal szemben, mert itt nem engedhető meg a türelem, ügy hiszi, hogy ez a tanári értekezlet, amely Jelentős kérdéseket vitatott meg, eredményes volt és ha tovább fogjuk vinni a tanszékek felé az itt elhangzottakat és a kongresszus anyagát, akkor a kongresszus határozatai élő valósággá válnak és elmondhatjuk akkor, hogy megtettünk mindent, ami tőlünk telt a VII. Pártkongresszus határozatainak meg­valósítására. Rektor megköszöni a részvételt és az össztanári érte­kezletet bezárja. , Kmf űr. Gegesi Kiss Pál rektor

Next

/
Thumbnails
Contents