Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. december 15., III. egyetemi tanácsülés - Miniszteri leiratok
Io W január 1-re már kialakuljon egy névsor, melyben közlik azok neveit, akik átkerülnének a területre. Ennek alapján tudnak majd a tanácsokkal és a Minisztériummal tárgyalni és tud majd a bizottság a tanácsokkal való tárgyalás után érdemleges munkát végezni. A bizottság a munkát be kell hogy fejezze február 20-ig, mert az adminisztráció lebonyolitása is időt vesz igénybe. Kb. 350 orvos kiértesitáséről van szó. A rendelet előirja, hogy kik a bizottság tagjai, az Egyetem rektora, az egyetemi Pártbizottság és Szakszervezeti Bizottság képviselője, a KISZ Bizottság oktató tagja,^ a személyzeti osztály vezetője, az illetékes tanszék vezetője. A rendelet szerint igy 40 bizottság működne, amelyeknek tagja a rektor elvtárs is. Ez a 40 ülés technikailag nem oldható meg. Van egy másik megoldás, hogy az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben egy bizottság pár napra összeül és a tárgyalásra kerülő intézet professzorával kiegészülve beszélik meg a tanszék káderfejlesztési tervet. Úgy gondolja, hogy február 15-20 között 2-3 napot rászánva a bizottság az összes tanszéket meg tudja tárgyalni. Előzetesen már amúgy is a Párt, a Szak- szervezet és KISZ Bizottsággal közösen tárgyalások folynának és igy kb. 20-30 perc alatt megbeszélhetnék az egyes, még vitathat.ó kérdéseket, figyelembe- véve az egyes körülményeket. Természetesen vitatható részletkérdés még van. A tegnapi nap folyamán a pirt- megbizottakkal hosszasan vitatkoztak egyes részlet- kérdésekről, ezek azonban nagyrészt jogilag tisztázandó problémák, tehát nem tartoznak az Egyetemi Tanács elé. Rektori Úgy gondolja, hogy mihél gyorsabban, minél rövidebb határidők kiszabásával kell ezt a kérdést lezárni. Ha az Egyetem elhúzza a végrehajtást és már az ezzel kapcsolatos beszélgetések megindultak, akkor állandó izgalom lesz és mód van ellenséges agitáció kifejtésére. Ha viszont akként járunk el, hogy az érdekelt dékán urak sürgősen kari ülést ^ hivnak össze és ott a profeszorokat tájékoztatják - lehet ez esetleg egy kibővített kari ülés is, ahol az intézeti pártmegbizottak is résztvesznek - és megegyeznek az egész kérdés módszertanában, az intézetek javaslata január 10-ig kialakítható. Ezzel a lebonyolitás módja lényegesen meggyőrsül, ^ mert igy január végére a csucsbizottság lezárhatna a kérdést. Arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban bonyolítsuk te azt az akciót. Ug^ gondolja, hogy nem kell ahhoz miniszteri engedély, hogy a rendeletben leirt bizottság miként működjék. Lesz egy központi bizottság amelyben a professzor személye változik, de ha már az előzetes tárgyalásoknál kialakultak a szempontok, akkor csak a végső határozathozatalra szorítkozhat a bizottság munkája .
