Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. szeptember 30., Nyilvános rendkívüli tanácsülés - Vas-, gyémánt és arany jubileumi díszoklevelek átadása - Az 1959-ben végzett orvosok és fogorvosok orvosdoktorrá avatása
6 re neveljék. Miközben 'önök munkásságukkal a Budapesti Orvostudományi Egyetem tudományos hirnevet öregbitik, ugyanakkor harcoljanak a tudományos elzárkózás ellen, tanitsák meg hallgatóikat, fiaikat - lányaikat - a nép szolgálatára, a szocialista haza szeretetére. * Kivánom, hogy a 190. évfordulóra emlékezve, még sikereseb' ben oldják meg az egyetem harmas, egymástól elválaszthatatlan feladatát: a szocialista orvosképzést, gyógyi- tést és tudományos munkát.” Dr.&aranghy László; Dr. Szabó Zoltán elnök elvtárs, az örvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete nevében ki- ván szólni. ’’Minden nemzet szellemi, kulturális, tudományos életében nagyfontosságuak azok az intézmények,melyeknek hivatása és feladata, hogy miveljék és fejlesszék, az egyetemes kultúrán belül, a maguk tudományterületét, terjesszék és hasznosítsák, a nép érdekében, eredményeiket, tudományágakban felkészült müveit, a nemes humánumot képviselő szakembereket neveljenek. Hazánk kulturális-tudományos életében ezt a nagy és felelősségteljes feladatot kellett és kell betöltenie a ma megalapításának 190-ik évfordulóját ünneplő Budapesti Orvostudományi Egyetemnek, mint országunk egyik, mindenkor nagyjelentőségű kulturális tudományos intézményének is. Közel két évszázados múltjának adott politikai-társadalmi viszonyai nem mindig adtak optimális lehetőséget ahhoz, hogy működése"a haladás és társadalmi fejlődés igazi érdekében bontakozzék ki, e működés minden vonatkozásában és minden területén. De még ebben az elmúlt,történelmi időszakban is a haladó tudomány, a dolgozó nép nagy ügyét tudta szolgálni, szakmájukban, emberi-politikai magatartásukban nemes célokért munkálkodó orvosokat tudott nevelni akkor, amikor munkájának, működésének egészét, olyan tanárainak szelleme, törekvése hatotta át, mint Semmelweis, Fodor, Hőgyes, a Bókayak, vagy a Korányiaké. Hazánk felszabadulása, országunkban a szocialista társadalmi rend és a szocializmus épitése végérvényesen megadta e nagymultu intézménynek is, azt a társadalmi, világnézeti, politikai és gazdasági alapot és hátteret, amelyen és amelyek között a maga tudományos gyakorlati és ember nevelő feladatát valóban a haladás, a dolgozó nép, az emberi-társadalmi fejlődés igazi érdekében fejtheti ki. Ez a feltétel azonban egyben kötelezettséget, a lehetőség feladatot is jelent. Azokat a feladatokat, amelyeket a MSZMP kongresszusi tézisei, kulturális életünk,intézményeink és ezen terület művelői számára világosan és egyértelműen megfogalmaztak. /
