Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. július 14., XI. egyetemi tanácsülés - Miniszteri leiratok
3 Ob Az orvosgyermekek kérdésében az az álláspont alakult ki, hogy azonos pont szám esetén az orvos-gyermek legyenek előnyben. A felvételek érdekében küldött ajánló leveleket, ha azok politikai, mozgalmi szervektől, vagy funkciókat betöltőktől jön, mint politikai információt kell kezelni. A felvételek ügyében a vizsgák után helyes volna, ha az egyetemek összeegyeztetnék a vizsgaeredményeket, hogy az átirányításról az egyetemen belül a különböző fakultások, vagy a különböző egyetemek között megegyezés jöhessen létre. A Minisztérium úgy informálta, hogy a vidéki egyetemeken sincs különösebb pro&léma a munkás-, paraszt származású tanulók jelentkezésénél, főleg a mi Egyetemünk fogorvosi és gyógyszerészi karán van nehézség. Az átirányításokkal kap csolatosan az az álláspont alakult ki,^ hogy mielőtt a jelentkezőket más szakra irányita nák, először beszélni kell velük. t 2. / A végző hallgatók elosztása.A diploma megszerzése után a 2 évi intézeti, kórházi gya korlatra utalás azt jelenti, hogy momentán nincs annyi üres állásm tehát a kádermozgatásnál úgy kell dolgozni,^ hogy érvényt tudjunk szerezni ennek a 2 éves gyakorlati lehetőségnek. A Minisztérium tehát zárolni ki vánja valamennyi megürülő állást, hogy érvényt tudjon szerezni annak az álláspontnak viszont az egyetem előterjesztésére ha van megfelelő káder, azt feloldja. 3. / A határidős rendelet végrehajtásánál vegyük fel á kapcsolatot a megyei főorvosokkal azokban a megyékben, amelyek Egyetemünkhöz tartoznak. Már most fel kell készülni a következő évekre. 4. / A betegbeutalás kérdésében úgy tájékoztatta a Minisztérium"”az értekezletet, hogy a klinikák vegyék fel a kapcsolatot a Központi Ágynyilvantartóval. Az Egyetemeken mar a végrehajtási utasitás előtt - ahogyan már ezzel foglalkoztunk - az idevonatkozó rendelet szellemében kell eljárni. Foglalkozott az etikai bizottságokkal is. Az Etikai Bizottság ne csak a fegyelmi ügyekkel foglalkozzék, hanem neveléssel is, állan- •dó kapcsolatot tartson a dolgozókkal, figyelmeztesse őket. Az Etikai Bizottság tartson állandó kapcsolatot az állami vezetéssel, a párt és szakszervezettel is.