Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 20., IX. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
- 13 — A fiataloknál a káderpolitkában elsősorban azzal kell foglalkozni, hogy a tehetséges kommunista fiatalokat segíteni kell tudományos munkájukban, szakmai fejlődésükben, hogy az előléptetésükre az elmondott szempontok szerint lehessen módot találni. Azonkívül ugyahigy nagy figyelemmel kell lennünk a rendszerünk mellett aktivan kiálló pár- tonkivüliekre, azoknak a politikai, szakmai fejlődését ugyanígy segiteni kell. A fiatalokkal való foglalkozás kérdésénél felhívta a figyelmet arra, hogy az elkapatás veszélye bizonyos fokig még mindig fennáll. Nevelni kell őket az emberi magatart ásukban, figyelemmel kell kisérni munkájukat, és ezek közül kell azután bátran előléptetéssel élni, akik e szempontból valóban, vezetői a fiatalságnak, valóban követik és hallgatnak rá, mert politikai, emberi és szakmai szempontból is példamutatónk, A pályázatok kérdésével kapcsolatban felhivta a figyelmet a miniszterhelyettes elvfcárs, hogy ne olyan pályázatokat Írjanak ki, amelyek már személyre szabottak, hanem a pályázat legyen valóban pályázat, és a pályázók közül első helyre azt jelölje az egyetem, aki a legmegfelelőbb a fenti szempontok szerint. Miniszteriális vonalon is folyik a politikai káder-kataszter felmérése, ezt az Egészségügyi Minisztérium is végzi, tehát számba veszi minden szinten a kutatókat. Felhivta a miniszterhelyettes elvtárs a figyelmet, hogy megfelelő embereket a területről is be kell hozni, mert ezáltal is közelebb kerül az egyetem a gyakoxiati élethez. Felhivta továbbá a figyelmet arra, hogy egyes egyetemeken - ez nálunk nem nagyon észlelhető - a már bentlévők szinte egységbe tömörülnek az újonnan bekerülők ellen, és nem veszik jónéven ha a területről jön be valaki közéjük valamilyen p ozicióba. Foglalkozott a miniszterhelyettes elvtárs a minősítésekkel is, amelyeket most egész kereszt- metszetükben megvizsgálták. Másfél éve jelent meg az a határozat, hogy el kell készíteni a személyi minősítéseket. Ezzel kapcsolatban az a tapasztalata, hogy úgy járnak el, miközben s* > */ a minősítéseknél megbeszélik az illetőkkel Zy/ kérdéseket, hogy a szak-professzor elmondja^ *7 ^ a kedvezőtlent. így tehát az alakul ki, hogy a kommunista rossz ember, a professzor pedig jó. Tehát az a helyes eljárás, ha úgy a szak- mai, mint a párt képviselője foglalkozzon az V ' egész emberrel, jó és rossz tulajdonságával e gyütt• Egyes helyeken előfordul meg mindig, hogy kommunistámat szakmai szempontból rosszul minősítenek, ez egy polgári ellenállás, amire vigyázni kell.
