Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1958. szeptember 24., II. egyetemi tanácsülés - Egyetemünk orvosainak a dolgozók egészségügyi ellátásával kapcsolatos magatartásának megvitatása

-14 ethikai színvonalát, helyesnek tartjuk, hogy a profesz- szorok klinikájuk orvosai előtt munkaértekezleten ismertessék az utasitás egyes pontjainak helyes végrehajtását, hangsúlyozva a személyes felelősség kérdését."

Azután arról beszéltek, hogy a kiadandó’ rendelet legjobban a manuális^szakmákat fogja sújtani, a legjobban azok közli is a sebészetet. Tulajdonképpen minden szakma ie tudja bonyolítani ténykedését a magánrendelőjében, csupán a sebészet nem. A sebészek kényszeritve vannak intézetben dolgozni. A felvett betegek szempontjából ezt a kérdést tisztázni kell. A fizetőköteles betegeknél, akik megfizetik az ápolási költségeket, az orvosi költségeket is meg kellene fizetetni, nem lehet kívánni, hogy magánszektorban ténykedő betegek az ápolási dijakon kivül mindent ingyen kapjanak. Végül arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezt a kérdést nem kivánják részletezni. Ennek megfelelően nem is került bele a javaslatba, pedig ez rendkívül égető probléma.

Voltaképpen helyes volna a magánpraxist teljesen megszüntetni, azonban ez jelenleg nem vihető keresztül.

Két alaptételből kiindulva nem lehetséges, mert az orvosi fizetések rendkívül alacsonyak, ezeket emelni kell, másodsorban pedig szükség van állami szanatóriumra.

Abban is van igazság, amit Zoltán professzor elvtárs mondott, hogy a biztosított betegek is szeretnék megválasztani az orvosukat. Ha pedig a kiválasztott orvoshoz megy, akkor a beteg saját maga mondja, hogy külön foglalkoztak vele, csak úgy fogadhatja el, ha fizet érte. Másik kérdés a magánbeteg probléma. Teljesen egyetért a Rektor elvtárs szavaival, ez mutatja, hogy Rektor elvtárs mennyire érti és világosan látja ezeket a kérdéseket. Valóban azzal a kérdéssel még nem^foglal- koztak, hogy a klinikákon belül milyen annomáliák allhatnak fenn. A klinika igazgatójának kijelölése alapján kell foglalkozni az ambuláns betegekkel. Erre vonatkozóan nem tud más javaslatot tenni, minthogy a klinika profilja szabja meg, ho^y ki foglalkozhat az ambuláns betegekkel, akár ha levellel, vagy csak a klinikára jönnek.

Ha biztositott beteg jön a klinikára, akkor ez úgy tekintendő mint fizetésre kötelezett, mert a klinikákon a biztositott betegeknek'meg kell fizetni a vizsgálatok diját, kivéve ha valamilyen forum utalja be őket a klinikára. Meg kell határozni azt is, hogy milyen forum küldhet be biztositott betegeket a klinikákra. A beküldött biztosított’beteg pl. a röntgenlemezt meg kell hogy fizesse a klinikán, ezért javasolta a bizottság, hogy ezt meg kell szüntetni ás a röntgen, vegyszer, stb. ellátást fel kell emelni a klinikákon. Egyetért a Rektor elvtárs szavaival, hogy a saját betegét az orvos más kórteremben ne vizsgálja msak a hivatalos vizit keretében. Végül abban tudná összefoglalni a kérdést, hogy az állami szanatórium megvalósitása^ rendkivül sürgős és fontos. Nem osztja Zoltán profesz- szor véleményét, hogy a klinikán belül legyen ilyen szanatóriumi részleg^ mert akkor a biztositott ^betegek jogosan mondhatják, hogy a magánbetegek egészen más elbirálás alá esnek.