Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. május 7., Össztanári értekezlet - Az aktuális politikai kérdések és feladatok megbeszélése

-11­tésével. a szocializmus építésével - amikor a fiatal kollegát megtanítjuk, hogy egy SzTK rendelőben mit éa hogyan kell csinálni* Igen fontos kérdés, amivel sokat fogunk még foglal­kozni, a határidős rendelet végrehajtása. 196o jufcius 3o-val lejárnak a kinevezések* Semmikép­pen sem szabad, hogy egy olyan hangulat uralkodjon, hogy most mindenki el fog menni ak Egyetemről* Erről sző sincs! Nekünk 9oo orvosra van szükségünk, mégpe­dig 9oq* kiváló orvosra. Tehát az egyetemen fogjuk tartani, a területről is be fogjuk hozni az egyetem­re a minden szempontból legkiválóbbakat; akik szak­mai, nevelő, politikai, emberi, etikai szempontból a legjobbak. Es ugyanakkor az egészségügy részére át fogjuk adni azokat, akik az ottani feladatokat a leg­kiválóbban fogják tudni ellátni. Szorosan kapcsolód­nak ezek a káderkérdések azokhoz a határozatokhoz, amelyek az Akadémiára vonatkoznak* Az Akadémián is na­gyon komoly politikai munka folyik ezeknek a kérdések­nek a megoldására. Ezeket a feladatokat úgy kell megoldanunk, hogy azok­nak a célkitűzéseknek a megvalósitását segitsük, ame­lyek a határozatban benne vannak* Két éven belül meg fog nyilni az Akadémia kutatóinté­zete. Annak egy olyan létszámfejlesztése lesz, hogy ah­hoz, hogy ott fennakadás ne legyen egyrészt, másrészt, hogy az egyetemi intézetek ne szegényedjenek el, nekünk úgy kell dolgozni a fiatal káderek képzése kapcsán, hogy oda is tudjunk adni kádereket, de nekünk is meg­maradjanak azok a tudományos káderek, akikre a tudomá­nyos munka szempontjából feltétlenül szükségünk van. Erre nagyon kell vigyázni. A másik kérdés a szakorvosképzés. Xmlitette, hogy a területi ellátás javitésa a városokban, Budapesten első­sorban a területi szakorvosi ellátás javítása; Nekünk tehát belgyógyászat, gyermekgyógyászat, fogászat, szü­lészet területén nagyobb tempóban, jól képzett szak­orvosokat kell képezni. Tehát ez a két kérdés az, amit a káderkérdésekből kiemel* Mindezen feladatok megvalósítása a professzorokra há­rul zömmel; Ahogy a professzor az intézetében hozzááll egy-egy kérdéshez, túlnyomó többségében az assziszten­cia is úgy jár el. Tehát az ő feladatuk, de az ő fele­lősségük is ezeknek a kérdéseknek a jő megoldása. Itt most mód lesz a végrehajtást részletesen átbeszélni, a Minisztériumnak javaslatot tenni stb., de amit elha­tározunk, ehhez a legkeményebben tartsák a professzo­rok magukat. A Minisztériumnak nem az az álláspontja, hogy most kisebb etikai vétségeknél rögtön feiígyelmi eljáráso­kat indítson. A professzor figyelmeztesse, tanítsa ta­nítványát. De sorozatos hibák elkövetése mégis csak o- da fog vezetni, hogy az Etikai Bizottság fog vele fog­Uv

Next

/
Thumbnails
Contents