Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. március 20., Rendkivüli nyilvános ünnepi tanácsülés - Megemlékezés a Magyar Tanácsköztatásaság kikiáltásáról
-8pedig Budapesten márciusban 317, áprilisban 257, május 12-ig pedig 35 volt. 4 március 29-i kormáiyzói-tanács rendelet kiterjesztette a biztositási kötelezettséget valamenry i üzemi, közalkalmazott és földmunkás dolgozóra és lehetővé tette a kisbirtokos parasztság önkéntes biztositésát is. felemelte a betegség esetére kapott táppénz összegét és a 26 hétig tartó táppénz fizetést 52 hétre hosszabbitotta meg. Kiépitette az anya- és csecsemővédelmet és központi problémává tette a gyermekegészségügy ügyét. "A Tanácsköztársaság a gyermekek testi és lelki védelmét legfontosabb feladatának tartja” olvassuk a Forradalmi Kormányzótanács egyik rendeletében. £ feladatok megvalósitására kié- piti az iskolaorvosi hálózatot, elrendel ingyenes fogorvosi kezelést, kinevez iskola gyámokat, megszervezi a gyermeküdültetést; felállították az országos gyermeküdültetési hivatalt és számos Balaton-környéki község összes üdülőjét igénybe vették, lo ezer gyermek ü- dültetését tervezték szeptember 1-ig, a terv egészének teljesítésére azonban a proletárdiktatúra bukása miatt már nem került sor. Gyermekek fürdetésére igénybe vették a gőzfürdőket, sőt magánlakások fürdőszobáit is, úgyhogy a proletárdiktatúra alatt Budapesten kéthetenként 7o ezer gyermeket fürdettek. A közönség elől addig elzárt parkokat és kerteket kinyitották és átalakították. Valamennyi tüdőbeteg gyermeket nyilvántartásba vettek és gyógyításra igénybe vették a Sváb-hegyi nagyszállót és másik 2o villát a mai Szabadsághegyen. Tervbe vették erdei iskolák felállítását is és megkezdték minden 2o e- zer, vagy annál nagyobb lakosú városban, községben külön gyógypedagógiai iskolák létesítését. A tüdővész leküzdésére uj tüdőbeteggondozókat állítottak fel, kastélyokat foglaltak le szanatóriummá való átalakítás céljaira és a volt Liget szanatóriumot átszervezték Tudományos Kutató és Orvosspecialistákat Kiképző Intézetté. Az üzemek, munkahelyek egészségügyi viszonyainak javítására a Tanácsköztársaság megkezdte széleskörű reformterveinek megvalósitását. A munkásvédelem állami feladattá vált, az illetékes népbiztosságokon munkásvédelmi szakosztályokat állítottak fel é3 több száz szakember bevonásával megkezdték a gyárak egészségügyi védőberendezéseinek felülvizsgálatát, valamint megfelelő védőeszközök tervezését és gyártását. A proletárdiktatúra gondoskodása kiterjedt az egészségügyi dolgozók helyzetének javítására is. Április 1—i hatállyal felemelték a kórházi orvosok fizetését, alorvosok havi 1000 korona törzsfizetést, adjunktusok havi 1500, főorvosok 2000 korona fizetést kaptak; hogy világosan lássuk ennek jelentőségét, beszéljen csupán egy adat: 1919. márciusában a proletárdiktatúra kitörése előtt a kórházi alorvosok fizetése havi 24o-4oo korona volt. Az egészségügyi segédszemélyzet is jelentős fizetésemelést kapott. Még dr.Győri Tibor 192o-ban /.
