Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. március 20., Rendkivüli nyilvános ünnepi tanácsülés - Megemlékezés a Magyar Tanácsköztatásaság kikiáltásáról

-2Rendkivül nehéz viszonyok közt minden lehetőt megtett a dolgozó nép anyagi- és kulturális viszonyainak javítására és ha el is követett hibákat, az egész magyar Tanácsköztársaság történetét nem azok a hibák, hanem a nagy tettek jellemzik.

A Horthy korszak 25 éves rágalomhadjárata ellenére a magyar proletariátus legjobb és gyakran széles rétegei előtt a kommün emléke nem homályosodott el, hiszen a Horthy vészbíróság egy hírhedt alakja, Miskolci Ágost egyik kommunista pervben tartott vádbeszédében már a 2o-as években felháborodva állapította meg, hogy "a munkások a kommünt mint valami ideális állapotot tüntetik fel”. 1924-ben pedig egy tüntetéssel kapcsolatos páriamenti interpellációra válaszképpen Rakovszky belügyminiszter a következőket nyilatkozta: "A kormány sajnálattal és szomorúan vett tudomást arról, hogy alig néhány esztendővel a bolsevizmus pusztításai után megeshetett az, hogy Budapest utcáin, a beláros kellős közepén a tömegek Kun Bélát, a proletárdiktatúrát és a forradalmat éltették.

Nem homályosult a kommün emléke azokban az években sem, amelyekben a személyi kultusz következményeképpen az 1919-es proletárdiktatúra hőseit háttérbe szorították és az 1956. októberi ellenforradalomnak kellett jönni ahhoz, hogy lássák: ezek a hősök nem öregedtek ki, nem olyanok, akik már nem értik az uj feladatokat és az uj módszereket, hanem igenis elsőnek álltak talpra és fogtak hozzá, hogy helyrehozzák a szektásság a revizio- nizmus pusztításait. S ma már világosak a magyar Tanács- köztársaság nagy vívmányai általánosságban s a közeljövő feladata kell hogy legyen, hogy ezeket az eseményeket, a kommün történelmi szerepét, a magyar nép sorsának to- vábbalakitóját alaposan megismerjük, tanulságokat merítsünk hibáiból és eredményeiből és példaképül állitsuk hőseit a fiatal nemzedékek elé.

Ez ünnepi alkalommal csupán néhány vonására szeretnék rámutatni annak a tetterőtől duzzadó lelkes tevékenységnek, mely rövid 133 nap alatt is maradandót alkotott. 1919. julius 23-án fogadta el a szövetséges Tanácsok Országos Gyűlés a Magyarországi Szocialista Szövetség tanácsköztársaság alkotmányát, mely a tényleges helyzetet fejezte ki akkor, amikor kimondotta, hogy a Tanács- köztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett ebból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát és ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye.

Kimondja az alkotmány, hogy a Tanácsköztársaság arra törekszik, hogy a dolgozók társadalmának tulajdonába jusson minden termelőeszköz,a kizsákmányolás megszüntetése,

^ a termelés szervezése és fokozása érdekében. Ezért köztulajdonba vették a közép- és nagybirtokokat., birtokfelszereléseket, mezőgazdasági iparüzemeket, ipari, bánya, közlekedési üzemeket, pénz és biztositó intézeteket, nevelési és oktatási intézményeket. Ez intézkedéseket mélyen áthatotta az a meggyőződés, hogy mindez a dolgozók osztályáért, életezinvonalanak emeléséért történt. Nem kell bővebben