Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. március 6., VII. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok

lat letöltése után, a nyolcadik esztendő végén történne pályázat útján. E javaslat előnyeként kell megemlíteni ezzel kapcsolatban azt is, hogy a vidékre került fiatalok közül bizonyára igen sokan lesznek, akik a vidéki életet megszeretik és a továbbiakban is ott kívánnak maradni. Előnye a javaslatnak az is, hogy a rendelet minden gyakorló orvosi pályára készülő számára kötelező lévén, a vidékre kerülő fiatalokban nem kelti azt a-eaj- nos-ma még mindig élő érzést, hogy ez Budapestről való végleges, vagy hosszú ideig tartó eltávolításukat jelenti, mert hiszen a javasolt - pályázat útján történő - pályaválasztás a nyolcadik esztendő végén, mindenki számára lehetőséget nyújt, az ország egészségügyi szolgáltatása akkori helyzetének megfelelően, áll áss érzésre.

E rendelet alól nyilvánvalóan ki kell venni azokat a fiatalokat, akik egyetemi tanulmányaik alatt kétségtelen tanújelét adták annak, hogy elméleti orvosi pályára alkalmasak és ott is kívánnak dolgozni. E módosító intézkedésre azért lenne szükség, mert az elméleti intézetek közismerten nagy' emberhiánnyal küzdenek, s ezért a tudományos utánpótlás ezen intézetekben igen fontos.

összefoglalva javaslatunkat: a VI,éves hallgatókat nem szalmák szerint, hanem kórházak szerint kellene a jövőben elosztani, lehetőleg olyan kórházakba ahol a négy fő klinikai szakmán /bel, seb, gyermek, szül./ kivül, az úgynevezett kisebb klinikai szalmák /Urológia, orr- fül-gége, fogászat stb./ is képviselve vannak. Ezen kórházakban a fiatal orvosok - később meghatározandó beosztás szerint - minden osztályt végigjárva, megszerzik azokat a gyakorlati ismereteket, amelyek az általános orvosi működéshez feltétlenül szükségesek. A szakmaválasztás a két éves kötelező gyakorlat után, a nyolcadik óv végén, pályázat útján történne.