Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1958. december 10., Össztanári értekezlet - Az Egyetem 10 éves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása
-16Abi a fejlődésnek a hiánya az államvizsgákon is, ahol tanársegédi cimmel ellátott, egyébként kiváló szakemberek vizsgáztattak. Amennyiben ilyen örvendetes személyi fejlesztésre van kilátás, akkor ne gfelelő alkalommal reméli, hog? intézetének rég óhajtott kívánságát teljesíteni lehet és intézetének érdemes tagjai fel tudnak f ejlődni. Issekutz: helyes, ha elvi jelentőségű kérdésben foglalnak állást. Ilyen kérdés, hogy az Egyetem bővitessék-e párhuzamos tanszékekkel, vagy uj egyetem létesittessék. Azt hiszi, hogy az egyetem bővitése a helyes. Uj egyetem létesítése még nagyobb kiadásokkal jár,, mint 10-12 intézet létesítése. Reális elképzelés az„ hogy ezt az egyetemet kell elsősorban rekonstruálni. Kéri a Rektort, hogy az összes iratokat terjessze fel a Minisztériumba, hogy az osztályvezetőknek módjukban legyen mindet átolvasni. A professzoroktól b eérkezett jelentések alapján megdöbbentő, hogy mi mindenben hiány ran, mi minden van rosszul és mi mindent kellene javitani. A jelenlegi intézetek rekonstrukciója ha valóban 200 millióba kerülne, ez nem túlzott ösz- szeg és valóban sürgős. Szót« került az elméleti intézetek elhelyezése. Ez a kérdés azért bir nagy fontossággal, mert pl. ebből az épületből kikerülnek az j.tt lévő elméleti intézetek, meg lehetne valósítani a központi orvosi könyvtárat, amelyet már/ié rendelet ir élői Hasonlóképpen itt vannak a gyógyszerészi karnak nagy igényei. Az a törekvésünk, hogy a gyógyszerészi oktatást függetlenítsük az ÉLT.-tői. A fogorvosi kar kérdéseit is csak úgy tudjuk megoldani, ha az elméleti intézetek uj elméleti tömbbe kerülnek. Az előkészítő bizottsági ülésen felvetette, hogy vajon melyik a jobb megoldás, egy nagyobb intézet két professzorral, vagy két kisebb különálló intézet. Az volt a bizottság véleménye, hogy helyesebb, hogy helyesebb, ha párhuzamos független intézetek alakulnak. Ez természetesen bizonyos mértékben növe- li ^kiadásokat. A budapesti egyetemnek a 30-as években lOGOxevesebb hallgatója volt, ebből következik,, hogy ezekben az épületekben háromszáz hallgatót oktatni nem lehet,, különösen nem a tantermek befogadó képességével, amelyekben nem fér el csak 200-250 hallgató és az oktatásnak azzal a felemelt igényével, hogy 20-as csoportokban kell^ gyakorlatokat végeztetni. A mostani intézetek erre nem elegendőek, ha 300 hallgatót fogunk oktatni, akkor is kell párhuzamos tanszék. Az elméleti tömb esetleg méreteiben csökkenthető volna, ha valóban nem fér el a József Fiuárvaház helyén, vagy pedig szükség volna a botanikus kert kiigénylésére, vagy esetleg az emeletek számát kell emelni. E tervezet még további tárgyalás alapjául szolgáliiat. Az Eü.Minisztóriumnak kell azt megfontolni, hogy egyrészt a saját költségvetési tervezetén belül, másrészt az országos tervezeten belül 500 milliót tud-e biztositani 10 év alatt és milyen tempóban, mert az igépyek sürgőseké Fontos, hogy a Minisztérium eldöntse, hogy mit tud adni ennek az egyetemnek rekonstrukciójára. Ha meglesz a fix beruházási program, pl, hogy 60 vagy 100