Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1958. december 10., Össztanári értekezlet - Az Egyetem 10 éves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása

egyetem működjön,, áttekinthető vezetéssel, adminisztrációval és nemes verseny fejlődhet ki a két orvosegyetem között» Tehát mégegyszer összefoglalva: tegyenek javaslatot a mai időknek megfelelő uj egyetem alapítására, aminél szovjet példára is hivatkozhatunk,

Ratkóczy: javasolja a Költői telepen az ott elhelyezett klinikák és traumatológiai intézet rédzére közös röntgen intézet felállítását, esetleg II, tanszékkel. A külső klinikai telepen javasolja központi orvosház felépítését a mostani központi konyha körüli területen. Ebbe lehetne elhelyezni a külső klinikai telep központi laboratóriumát, a külső klinikai telep orvosi ebédlőjét, esetleg a külső telep központi könyvtárát, az emeleten pedig a fiatal orvosok kollégiumszerű elhelyezést nyerhetnének. Igen fontosnak tartaná, hogy a fiatal orvosok egy tömbben lakhassanak és a különböző szakmák képviselői egymással érintkezhessenek. /9.sz.melléklet./

Balogh: a szakcsoport újra foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a Budapesti Orvosegyetemen, miután annak centrális a fekvése, a fogorvosképzést évenként 150 hallgatói létszámra fejlessze, vagy ha ez itt nem lehetséges, akkor a három vidéki orvosegyetemen szintén vezessék be a fogorvos- képzést. Úgy látja azonban, hogy az egészségügyi kormányzat nem foglalkozik a vidéki fogorvosképzéssel, ezért javasolja, hogy tegyék megfontolás tárgyává a 150-es létszámú fogorvosképzés lehetőségét, illetőleg az uj épületek, amik a tervbe szerepelnek, ne 25 ezer légköbméterrel terveztessenek, hanem emeljék ezeket 60 ezer légköbméterre. Külföldi példák alapján ez a szükséglet reális, 150 .hallatéi létszám ellátására. Az általános közegészségügyi és kulturális tervekhez megjegyzi, hogy a ludovika Akadémia igénylését már 1946-ban elindították. Nem szabad lemondani erről az igényükről, mert ezzel Gömöri professzor által javasolt klinikai telep megvalósulhatna. Általános közegészségügyi vonatkozásban nem hive annak, hogy III. és IV.- es tanszékeket létesítsenek, nem tartja szerencsésnek, mert Budapest 2 milliós város, ennek további fejlesztése nem kívánatos. Helyes ellenben decentralizálni az egyetemet és inkább valamelyik vidéki városban egy újabb orvosegyetem felállítását javasolja, ez inkább megfelel a kultúrpolitikai perspektívának. /lO.sz.melléklet./

Törő: egyetért azzal a megállapít ássál, hogy jelenlegi állapotában az Egyetem elavult, nem korszerű, teljes egészében felújításra szorul, vagy egy másik egyetem építésére van szükség. Az összeg,, amit a tervjavaslat tartalmaz, hatalmas, azonban lényegében a kérdésnek csak a felét oldja meg, azt jelenti,, hogy bizonyos idő múlva mégis sor kerül másik egyetem felépítésére. Uj épületek épitése a városban nem látszik szerencsésnek, mert a város megszabja a terjeszkedés határát. Úgy gondolja, hogy a most tervezendő épületeket úgy kell megépíteni, hogy azok majd egy következő 5— vagy 10 éves tervben ennek az egyetemnek tökéletes ujjászervem>