Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1958. december 10., Össztanári értekezlet - Az Egyetem 10 éves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása

-2Élettani Intézet az akkori legmodernebb élettani intézet mintájára épült. Még épitkezés közben úgy módosult, hogy a Közegészségtani Intézet is ide került. Ugyanakkor épült a mostani Bőrgyógyászati klinika, mint I.sz.Sebészeti klinika*

A 80-as években indult meg a belső klinikai telep építkezése és 86-ban fejeződött be az Üllői úti front, azután az I.sz .Kórbonctan 1895-ben, a Törvérjy széki Orvostan, 1895-ben pedig a belső szülészeti klinika és az anatómiai épület csoport* 1906-ban került lehetőség arra, hogy a külső klinikai telep építkezését megkezdjék. 1908-ban a Stomatológiai klinika és igy mintegy 40 éves szakadatlan épitkezés mellett fejeződött be az Egyetem építkezése. Azóta jóformán semmi sem történt. Az épületek elQjSjulása már korán jelentkezett, úgy hogy már az első világháború után, az 1920-as években, amikor a gazdasági helyzet javulni kezdett, Klébersberg minisztersége alatt felmerült az a gondolat, hogy egy uj egyetemi telep létesüljön. Ez a terv megbukott azon, hogy a kar ellenállást fejtett ki Ádám professzor kinevezésével kapcsolatban, ezért azután a pénzt a Szegedi Egyetem építkezésére fordították. Az 1950-as években úgy hallotta, Darányi professzor foglalkozott valamilyen 10 emeletes épület létesítésével, ami a fegyverkezés előtérbe lépésével nem valósult meg. A felszabadulás után az első hároméves tervbe bekerült egy elméleti tömb létesítése. Ezt a tervet el is fogadták és a Minisztérium bizottságot is küldött ki a tervekkel való foglalkozásra, azonban ez sem került megvalósításra. így állott elő a mai szomorú helyzet, amelyben összes intézeteink és klinikáink jórésze van. Az 1930-as évekig eléggé magas nívón voltak a klinikák, az akkori kiskassza rendszer lehetővé tette, hogy a klinikák fenntartására és karbantartására a kiskasszából jelentékeny összegeket fordíthassanak. Pl. a Kari Könyvtár folyóiratait legnagyobb részben ezekből a kiskasszákból fedezték. A felszabadulás után ezek a lehetőségek megszűntek, viszont a súlyos harcok következtében sokat szenvedett klinikák sohasem kapták meg azt a teljes karbantartást, amire szükségük lett volna. Fentiek alapján a klinikák legnagyobb része tehát olyan helyzetben van, hogy csak több millióa összeggel lehet ma már korszerűvé tenni. A tanszékektől beérkezett jelentések globálisan szomorú képet adnak klinikáink és intézeteink helyzetéről. A kiküldött bizottság ülésén megállapítást nyert, hogy az Egyetem struktúrája szempontjából megfelelő a helyzet, három karra tagozódik az Egyetem, uj karra nincs szükség. Ellenben szükség van a karok kiépítésére, különösen a fogorvosi és gyó^y szerészi karon annál is inkább, mivel át kívánjuk venni az I. és II. éves gyógyszerészek oktatását Egyetemünkre.* Néhány probléma azonban az Általános Orvosi Karon is van. Itt is néhány elméleti intézetre, 400 hallgató oktatásá esik. mert nincs párhuzamos tanszék.

400 hallgatót pedig kielégítően oktatni és nevelni egy intézet nem képes, ezért szerepelnek a javaslatban a párhuzamos tanszékek. Az oktatás akkor lesz jó, ha uj intézetek létesülnek. Még inkább áll ez a nevelő munkára. A nevelés alapfeltétele; megfelelő kollégiumok létesítése. Azok a kezdeményezések, amelyek megindultak, mutatják, hogy milyen sok tennivaló van a nevelés terén. Ugyanez áll a kórházi kultúrára és a klinikai higiénére.