Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1958. november 27., V. egyetemi tanácsülés - A Gyógyítási Bizottság munkájáról beszámoló
tásróiatról. A felújítási keretből agy-egy épület teljes rekonstrukcióját lehet megoldani. Fentiek szerint tehát pár éven belül behozzuk a lemaradást. A másik joggal vitatott kérdés, a létszám. Pár évvel ezelőtt a 100/72 normát ideálisnak tartották, ma 100/75*8 normával dolgoznak. Ápolószemélyzetre lebontva ez 100/27*66 normát jelent. Javasolja, hogy a Rektor Elvtárs vizsgáltassa meg, hogy hol van az ápoló- személyzet mert fentiek alapján 100 ágyra 11 személynek kellene esni egy-egy műszakra. Vizsgálja ki az Egyetem, hova vannak beosztva az ápolónők. 1959-re célul tűzték ki a takaritó és beteghordó és bizonyos kisebb mértékben az ápolószemélyzet létszámának további növelését, hogy milyen mértékben, még nem ismeretes. Ebben az évben 40 tanfolyamos ápolónő és 20-nál több gyermek és idegápoló került a klinikákra. Jövőre még tovább szeretnék a lehetőségekhez mérten emelni a létszámot. Az 1959.évi költségvetést a Pénzügyminisztérium a tárca összeállitásában változás nélkül fogadta el, az Egyetem költségvetése 1952-höz viszonyítva, amikor 67 milliót tett ki, 1958-ban 171 millióra emelkedett. A gyógyszer-norma 1952-ben 1 napra 5*40 Pt volt, 1959-re a norma 15.60 Pt. fog kitenni, itt is emelkedés van. Amikor a létszám ég 100/70 fő volt, az ágykihasználás 92 fo-oa volt, mig ma a 100/75*8 létszám mellett az ágykihasználás csak 86 $. Ez feltétlenül minőségi változást jelent. A gyógyszer hitelkereten belül több éven keresztül vizsgálták, hogy a gyógyszer, vegyszer felhasználásában milyen összegek mutatkoztak. A gyógyszerre felhasznált összeget szinte stagnálnak, mig a röntgen-film, laboratóriumi üvegáru stb. emelkedő irányzatot mutat. Meg kellene nezni, hogy ezen a téren nem lehetne-e kicsit takarékoskodni, mert a vidéki egyetemeken a laboratóriumi üvegáru, röntgenfilm, stb. összegre a fogyasztásnak 50 $-nál kisebb része esik. Az élelmezéssel kapcsolatban leszögezi, hogy az élelmezési norma a kórházaknál és klinikáknál azonos, 12 Pt az ápolási napokra, tbc.-nél 17 felront. 1959-re tervezik, hogy a belgyógyászaton ápolási naponként 13 forint legyen az élelmezési norma,^ mert ott jelentkezik elsősorban a diéta szükségessége. Az egész kérdés megoldását az fogja elősegíteni, ha általános norma rendezés történik. Az Egyetemen pedig feltétlenül biztosítani kell azt, hogy a beteg élelmezést leválasszák az alkalmazotti élelmezésről. Hedri: Issekutz és Babies professzorokkal mindenben egyetért. Saját klinikáján történt^az, hogy a tiszti orvos letiltotta a munkát. Ami az ápoló személyzetet illeti, annak hiányát alátámasztja sa^át klinikájával is, mert pl. 40-50 beteg jut egy ejtezakás ápolónőre, ezek pedig zömmel operált betegek. Az elfekvő betegekre vonatkozóan még rosszabb a helyzetük, tele vannak daganatos betegekkel, akiket senki át nem vesz tőlük. Kazár elvtárs hozzászólása alapján az uj gyógyszerek által az ápolási napokban való meg— takaritástt eredményez kifjezeést “eredményezhet" kifejezésre javasolja változtatni.
