Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1957. október 23., I. egyetemi tanácsülés - Miniszteri leiratok

biológiát, vagy az egészségtant.

Issekutz: a latin nyelv oktatása is megoldatlan, ^éleménye szerint, akik nem tanultak latint, az I,éven kötelesek legyenek az idegennyelvi lektorátuson az orosz nyelv mellett latint is tanulni es vizsgázni.

A Tanács fentiekkel egyetért és javasolj a,hogy akinek nincs latin nyelvből vizsgája az köteles legyen az I.éven az orosz nyelv mellett a latint is tanulni és az év végén kollokválni.

Issekutz: »Bár általánosan az a tapasztalat, hogy a különbö- zo középiskolák'érettségije nem egyenlő értékű, mégis úgy vélem, hogy túlságosan messzire mennénk Mozsonyi dékán azon javaslatának elfogadásával, hogy a kitűnő, jeles és jő érettségik csak 3-1 ponttal értékeltessenek. Végeredményben az érettségi bizonyitvány 8 év munkáját tükrözi vissza, ezzel szemben a felvételi vizsga csak a pillanatnyi diszpozícióját mutathatja meg a vizsgázónak, ami természetesen sok eshetőségtől lehet befolyásolva. A jeles érettséginek 5 ponttal való jutalmazása a felvételi vizsgán elérhető 20 ponttal szemben méltányosnak látszik, mert némileg kiküszöbölheti a véletlen baleseteket. Kevésnek tartom viszont a jó érettségi 2 pontját, itt helyesebb hogy az a jórendü pályázó, akinek^3 jelese és 5 jója van 4 pontot kapjon, , t akinek 1 jelese és 4 jójatvan 3 pontot, akinek pedig egyt közepese van, az 2 pontot kapjon."

Halay: országosan is fennáll ez a probléma, hogy különbözőek á középiskolák. Javasolja, hogy a kitűnő 5 , a jeles 4» a Óé 3,*«ez megfelel az arányoknak.

Issekutz: ajo^rendü érettségi bizonyitvány nagy határok között van, az átlag számitása nem jelentene.olyan nagy többlet munkát.

Rektor:.ha egy közípsikola jól dolgozó diáknak^becsületes osztályozzásai kitűnő érettségit ad, akkor ez 6 pontot jelent és a jó'3 pontot, igy csak 3 pont differencia van a kitűnő érettségi és jó^között, már pedig nem olyan könnyű kitűnő érettségit szerezni.

Balogh: sok volt a jeles érettségi, nem^kivánatos, hogy a jó es közepes eredményt közelebb hozzák a^felvételhez, amikor bőséges választék van jeles és kitűnőben.

Rektor: a munkás és paraszt hallgatóknál is arra törekszenek hogy emeljék a pontszámot-, tehát politikájukat ne- hezitik, ha nem tárgyilagosak a pontszámok.^ Ha,minden kitűnő érettségis 5-re tenné le vizsgáit a felvételkor, akkor nem volna probléma, azonban ez nem igy van* Iíem egy kitűnő érettségiző 3—ra, 2-jí£ teszi le vizsgáit,,sőt bukás is van. Ugyanakkor előfordul közepes, vagy jó érettségi eredménnyel, hogy kitűnő vizsgaeredményük van. Elfogadja, hogy a jó érettségi középarányosát értékeljek, de ez maradjon 3 pont, a leggyengébb jó,pedig legyen 2,pont.

Újból javaslatot kell tenni a közepsikolak oktatási es vizsgáztatási módszerének javitasara.