Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. szeptember 21. , Össztanári értekezlet - Marosán György államminiszter beszéde
/15Kiss: a marxista tanszék vezetője felé volna egy-két kiegészítő szava. Azt mondja, hogy nem elég loyalis embereket nevelni. Ehhez kapcsolja azt, hogy ha a marxista tanszék csak ideológiát tanit, akkor azokhoz a papokhoz lesz hasonló, akik a száraz dogmát tanitják, morális eredmény nélkül. Ha a marxista tanszék nem helyettesíti a krisztianer morált kommunista morállal, nem vezeti egy uj morál felé az ifjúságot, akkor vácuumban tartja őket. A mostani ifjúság morális vaccumban van, sem krisztianus erkölcsöt nem tanul, sem kommunista erkölcsöt, a vacuumban pedgi élet nincs, ezen segiteni kell. Valamilyen erkölcsnek lenni kell, be kell tehát vezetni a kommunista erkölcsöt. Gyönyörű könyvek vannak ezen a téren, de a gyakorlatba is át kell vinni, ne maradjon az ifjúság erkölcs nélkül. Somogyi; az elmúlt hónapok eseményeire visszatekintve megállapithatja, hogy mint párt, mint állami vezetés szempontjából nehéz időszakok voltak. Rendkivül sok nehézséggel kellett megküzdeni szervezeti téren, az egysem konszolidációja, a párt szervezet szervezési és ideológiai munkája terén is. Nyugodtan mondhatja, hogy ezt a nehéz időszakot lezárva, az idei tanévvel nemkevésbé nehéz korszakot kezdenek meg. Marosán elvtárs átfogó referátumából lényegesnek tartja többek között a párt szervezet(ifeladatának és felelősségének részletes elemzését, tisztában vannak a felelősség kérdésével és vállalják mindazt, ami ebből rájuk háramlik. Miután számban kevesen vannak nyilvánvaló, hogy felelősséget csak úgy tudnak vállalni, ha meg isrosztják azt azokkal, akik a célkitűzéseikkel egyetértenek, akkor is ha egyes,részletkérdésekben vitáznak. A felelősség kérdésében elsősorban a professzorokra kell tamaszkodniok. Akármilyen jó politikai munkát végez a párt vagy a KISZ, ennek eredménye és hatása csak akkor lehet, ha politikai munkájukban a professzorok és tanszékvezetők támogatják és segitik őket. A párt tevékenységével az elmúlt nehéz hónapokban meggyőzte a professzorokat, hogy munkamódszerükben, magatartásukban másképpen dolgoznak,* más eszközökkel, mint az elmúlt évek sok tekintetben birálható és eredményei mellett is ilyen kérdésekben elmarasztalható pártszervezetek. Ugyanúgy ahogy az állami vezetés tekintélye védi a professzorokat, ugyanazt csinálja a párt is, ha hozzája fordulnak. Nyilvánvaló tehát, amikor a professzorok úgy érzik, hogy személyükben különböző problémáiknál igényelhetik ezt a támogatást, megforditva is áll ez, tehát nem indokolatlan, amikor azt mondja, hogy a felelősséget meg kivánják osztani. Az elmúlt hónapokban sikerült a felső vezetéssel olyan munkaviszonyt és kapcsolatot létrehozni, melynek szerepe fcan abban, hogy ma zavartalanul megy a munka. A tanszékekig és a tanszékeken ezt a kérdést megnyugtató módon nem tud;ták még megoldani. Ez részben a párt, részben a tanszékvezetők hibája és szeretnék ezt a kérdést megnyugtató módon rendezni. A párt^végrehajtó bizottságának e kérdésben az a hetározata és a keídest
